Széndioxid-adó bérlőknek és bérbeadóknak Németországban
Mindenkinek akkor jó, ha alacsony a kibocsátás
Új szelek fújnak egy ideje Németországban, és már a lakosságot is bevonják közvetlenül a szén-dioxid kibocsátás költségeinek megfizetésébe. Mivel Németországban magas a bérlakásban élők aránya, ezért fontos kérdés, hogy mennyit fizet a bérlő és mennyit kell a bérbeadónak átvállalnia. Az erről szóló törvény neve: Kohlendioxidkostenaufteilungsgesetz, amely 2023 január 1-én lépett életbe.
Milyen arányban fizet a bérlő és a bérbeadó?
Alapvetően attól függően alakul a megosztási arány, hogy milyen alacsony, vagy milyen magas az egy négyzetméterre vonatkozó éves kibocsátás. Konkrétabban arról van szó, hogy minél környezetszennyezőbb a fűtés, azaz magasabb a CO2-kibocsátás, annál nagyobb arányban kell a bérbeadónak hozzájárulnia az emiatt létrejövő plusz-költségekhez. Sok beszéd helyett lássuk, hogy milyen mértékekről van szó:
| A bérelt ingatlan épületére kiszámított négyzemtérenként éves CO2-kibocsátás (CO2/m², kb/év) | Bérlő által fizetendő részarány, százalékban | Bérbeadó által fizetendő részarány, százalékban |
| <12 | 100 | 0 |
| 12-17 | 90 | 10 |
| 17-22 | 80 | 20 |
| 22-27 kg | 70 | 30 |
| 27-32 | 60 | 40 |
| 32-37 | 50 | 50 |
| 37-42 | 40 | 60 |
| 42-47 | 30 | 70 |
| 47-52 | 20 | 80 |
| 52- | 5 | 95 |
Hogyan lehet kiszámítani, hogy mekkora az egy négyzetméterre eső kibocsátás?
Ezt a feladatot alapvetően a bérbeadónak kell elvégeznie, kivéve ha saját fűtéssel rendelkezik a lakás (pl. saját „cirkofűtéssel”, gázkonvektorokkal vagy kályhákkal van felszerelve a bérelt lakás. Nem egyéni fűtésű ingatlan céljaira készített a gazdasági és klímavédelmi minisztérium egy kalkulátort, ahol néhány egyszerű kérdésre kell válaszolni, és a végén az eszköz megmondja, hogy kinek mennyit kell fizetnie. Ehhez a bérbeadónak meg kell adni a fűtésfajtára vonatkozó adatokat, és a lakások összes alapterületét, amit aztán a bérlők között szét kell osztani. A próbaszámításnál az jött ki, hogy a 2024-es tarifák szerint egy olyan épületben, ahol a fogyasztás 20.000 kWh és a lakások összes alapterülete 200 m2, ott a költségek nyolcvan százalékát fizeti a bérlő (167,80 euró), a bérbeadó pedig 20%-ot (41,95 euró). Amennyiben ugyanekkora fogyasztást mérnek, szintén földgáz esetén egy kétszer ekkora méretű ingatlanban (400 m2), akkor a teljes költséget a bérlőknek kell fizetnie (209,75 euró) és a bérbeadó nem fizet semmit. De ez nem is akkora gond, mivel jóval kevesebb adó esik egy négyzetméterre.
Honnan tudod, hogy mennyi a kibocsátás, ha nem a bérbeadótól jön a fűtés?
Amennyiben saját magad vásárolod meg a tüzelőanyagot (mert például saját olaj- vagy fatüzelésű kályháid vannak), akkor a tüzelőanyag szállítóját terheli a kötelezettség, hogy közölje veled a várható CO2-kibocsátást. Később ennek alapján tudsz elszámolni például a ház közös használatú helyiségeivel kapcsolatosan, ha még vannak rajtad kívül más lakók is az épületben.
Mikor esedékes a fizetés?
A fizetés alapvetően az éves elszámoláskor esedékes és az ún. fűtési elszámolás (Heizkostenabrechnung) részét képezi.
