Német koalíciós tárgyalások: Eljött az idő, hogy megbüntesse az EU Orbánt

Német koalíciós tárgyalások: Itt az idő, hogy megbüntessük Orbánt

Kelt: 2025. március 31.

Az alakulófélben levő CDU/CSU-SPD kormány pártjai azt kezdeményezni fogják az EU-nál a pénzügyi források visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését azon országok esetében, amelyek megsértik a kulcsfontosságú EU-elveket, például a jogállamiságot. Magyarországot név szerint ugyan nem említették, viszont az utalás egyértelműen rá vonatkozik. Már évek óta azzal vádolják a magyar államot, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot és korlátozza a bírák függetlenségét. Eddig az EU-Parlament 2018-ban elindította az ún. 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát az EU alapvető értékeinek és alapvető jogainak "súlyos megsértésének" gyanúja miatt. Az eljárás azonban a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt. 2022-ben az Európai Bizottság mintegy 22 milliárd euró összegű uniós támogatást elzárt Magyarország elől. A magyar kormány és az EU közötti másik vitás pont az, hogy Orbán Moszkvával baráti viszonyt ápol és Budapest többször is élt vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és katonai vezetők elleni szankciókat. A vétójog kikerülése érdekében a hivatalba lépő német kormány "támogatni fogja a minősített többségi szavazás kiterjesztését az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) bizonyos kérdéseiben".

Forrás: politico.eu
 

Német koalíciós tárgyalások: megegyeztek a védelmi és infrastruktúra nagyobb támogatásáról

A védelmi kiadásoknál teljes erőbedobásra készülnek

Kelt. 2025. március 5.

Az új szövetségi kormány megalakításáról szóló előzetes tárgyalások során a CDU/CSU és az SPD megállapodott egy sok milliárdos finanszírozási csomagról. Ezt a várhatóan a kormányfői posztot átvevő következő kancellár, Friedrich Merz (CDU) jelentette be, miután a CSU részéről Markus Söder, az SPD részéről pedig Lars Klingbeil és Saskia Esken pártvezetőkkel tárgyalt Berlinben.

Ennek értelmében a bruttó hazai termék egy százalékát meghaladó védelmi kiadások mentesülnek az alkotmányban (Grundgesetz) rögzített ún. adósságfék korlátozásai alól. Ezen kívül pedig egy új, 500 milliárd eurós speciális alapot is létrehoznak az infrastrukturális kiadások fedezésére, mégpedig tízéves időszakra. Az CDU/CSU és az SPD parlamenti frakciói a jövő héten az alkotmánymódosító indítványokat akarnak benyújtani a Bundestagban. Az indítvány sikeréhez szükség less a Zöldek támogatására is. Merz elmondta, hogy a növekvő fenyegetettségi helyzetre való tekintettel Németországnak nagyon gyorsan nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennie. Szerinte Németország védelmi képességeinek javítására a "whatever it takes" (kerül, amibe kerül) megközelítést kell alkalmazni.
 

Merz AfD-afférja menekültügyben: a Zöldek jártak jól

Négy hónappal esett vissza a CDU/CSU eredménye

Kelt: 2025. február 4.

Néhány nappal az Unió és az AfD menekültügyi törvényről együtt szavazása körüli botrány után a CDU és a CSU észrevehetően visszacsúszott az RTL/ntv-trendbarométere szerint. Az Unió csak 28 százalékra áll, miután az előző héten már 31-ről 30 százalékos támogatottsága is volt már. Ekkor már a közbeszédben fontos téma volt, hogy mire készül a CDU. A múlt hétvégén pedig emberek százezrei vonultak az utcára, hogy követeljék az úgynevezett „tűzfal” megtartását az AfD és a többi, demokratikus párt között. Valójában Friedrich Merz uniós kancellárjelölt jóval 30 százalék feletti eredményt akar elérni. Ha ezen a héten választanák az új Bundestagot (csak 23-án fogják), akkor a pártok a következő eredményre számíthatnának az RTL/ntv TrendBarometer szerint: CDU/CSU 28 százalék (2021 szeptemberében: 24,2 százalék), AfD 20 százalék (10,4 százalék), SPD 16 százalék (25,7 százalék), Zöldek 15 százalék (14,8 százalék), BSW 4% (-), FDP 4% (11,4%), Die Linke 5% (4,9%).
 

Merz terve: Az összes határ lezárása az első kancellári napon

Friedrich Merz javaslatot tett a határok azonnali lezárására a migrációs válság kezelésére. 

Kelt: 2025 január 23

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, radikális lépést javasolt a migrációs helyzet kezelésére. Az első napon, amikor hivatalba lépne mint Németország kancellárja, azt szeretné, ha minden határt lezárnának. Merz kijelentette, hogy ez sürgős intézkedés lenne annak érdekében, hogy megállítsák a menekültválság növekedését és biztosítsák az ország biztonságát. A politikai körökben vegyes reakciók övezték ezt az ötletet; míg egyesek támogatják Merz szigorú álláspontját a migrációval kapcsolatban, mások aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy ez milyen következményekkel járhat Európa nyitott társadalmi modelljére nézve. A CDU célja azonban világos: megerősíteni a belső biztonságot és csökkenteni a bevándorlók számát.
Forrás: n-tv

Németország 4000 "Strike-drónt" szállít Ukrajnának

Kelt: 2024. nov. 18.

A német Helsing nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat 4000 "Strike-drónt" fog szállítani Ukrajnának, amelyeket a következő hetekben adnak át. A drónok fejlett szoftverrel rendelkeznek, amely ellenáll az orosz zavaró intézkedéseknek. Ezek a "Mini-Taurus" néven is emlegetett eszközök képesek önállóan célpontokat elérni, akár gyenge kommunikációs kapcsolat esetén is, így nagyobb hatékonyságot biztosítanak.

A drónok nagy hatótávolságuk és robbanóerejük miatt különösen alkalmasak az orosz páncélosok és katonai objektumok megsemmisítésére. Boris Pistorius német védelmi miniszter örömét fejezte ki a drónok szállításának megkezdése miatt, mivel ezek hatékony segítséget nyújtanak az ukrán hadsereg számára.

Németország 200 millió eurós téli segélyt ígér Ukrajnának

Trump győzelme után Németország több pénzt utalhat Ukrajnába.

Kelt: 2024. nov. 6.

Berlin 200 millió euró segélyt fog nyújtani Ukrajnának téli segélyként a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások okozta károk kompenzálására – közölte a német külügyminiszter. Annalena Baerbock hétfői kijevi látogatása során biztosította Ukrajnát a német állam teljes támogatásáról az Oroszország elleni védekezésben. "Az ukránok közel 1000 napja vágynak a békére" – mondta hétfői kijevi látogatása során. "Mi, mint a német szövetségi kormány képviselői, és mint Európa legnagyobb országa, tisztában vagyunk a felelősségünkkel" – tette hozzá, miután találkozott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel. "Nem vagytok egyedül." – tette hozzá végül.

Bár sokan azt remélik, hogy Trump győzelme után hamar leáll az ukrán-orosz háború és ezzel Németország is kevesebb forrásokat fordit majd Ukrajnába, egyes elemzők szerint ennek pont az ellenkezője várható. Mivel kevesebb pénz folyik majd a fő támogatótól, USA-tól Ukrajnába, így az EU és leginkább Németország több pénzt és fegyverzetet fog fordítani erre a célra.
 

Lemondtak a Zöldek vezetői

Kelt: 2024. szeptember 26.

A német Zöldek két társelnöke tegnap bejelentette lemondását a legutóbbi regionális választásokon elért katasztrofális eredmények miatt. Az európai választások csalódást okoztak nekik. Szászországban épphogy átlépték az öt százalékos határt, Türingiában és Brandenburgban pedig még a tartományi parlamentbe sem sikerült bejutniuk. "A vasárnapi brandenburgi választási eredmény pártunk elmúlt évtizedének legmélyebb válságáról tanúskodik" – mondta egyikük, Omid Nouripour. Országos szinten a párt egyelőre tizenegy százalékon áll. Nouripour és elnöktársa, Ricarda Lang a jövőre való tekintettel indokolják lépésüket: a 2025 őszi Bundestag-választásokra vetik tekintetüket. Elmondásuk szerint a sikeres újrakezdésre és változásra van szükség.

VW gyárbezárások és elbocsátások: munkahelyek veszélyben

A Volkswagen gyárbezárások és elbocsátások lehetősége aggodalmat kelt Németországban, különösen Alsó-Szászországban, ahol a munkavállalók a jövőjük miatt aggódnak. 

Kelt: 2024 szept. 5 

A vállalat legutóbbi bejelentése szerint akár egy németországi gyártóüzem és egy alkatrészgyár is feleslegessé válhat, ami komoly munkahelyvesztést eredményezhet. Bár konkrétumokat még nem közöltek, több mint 120 000 munkahely van veszélyben az országban.

Volkswagen előtt álló kihívások és átalakulás

A Volkswagen döntése mögött részben az elektromos járművek piacának átalakulása áll. Az autóipar, különösen a német autógyártók, óriási nyomás alatt állnak, hogy átálljanak az e-mobilitásra és fenntarthatóbb üzleti modelleket hozzanak létre. Robert Habeck német gazdasági miniszter is hangsúlyozta, hogy az autóipar a német ipar egyik alappillére, és mindent meg kell tenni a munkahelyek megőrzése érdekében.

Volkswagen nem csak a piaci kihívásokkal néz szembe, hanem a vállalaton belüli strukturális problémák is fokozzák a feszültséget. Thomas Schäfer, a VW vezérigazgatója szerint az egyszerű költségcsökkentések már nem elegendőek, a helyzet „rendkívül feszült”. Ezért a cég azt tervezi, hogy felbontja a 2029-ig érvényes munkahelyvédelmi garanciát, és nem zárja ki a kényszerű elbocsátásokat sem.

Szakszervezetek és politikusok reakciója

A szakszervezetek és a politikai vezetők gyorsan reagáltak a VW bejelentésére. Daniela Cavallo, a VW üzemi tanácsának vezetője „masszív ellenállást” helyezett kilátásba a gyárbezárások ellen, és azt mondta, hogy mindent megtesznek a munkahelyek védelme érdekében. Hasonlóképpen az IG Metall, Németország legnagyobb szakszervezete, szintén kritikát fogalmazott meg, és azt követelte a Volkswagen vezetésétől, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki a vállalat versenyképességének megőrzésére.

Stephan Weil, Alsó-Szászország miniszterelnöke – aki egyben a VW felügyelőbizottságának tagja is – szintén elvárja, hogy a gyárbezárások kérdése ne merüljön fel, és hogy alternatív megoldásokat találjanak a problémákra. A tartomány és a helyi vezetők egyaránt készek részt venni a tárgyalásokban.

Munkahelyek jövője és a helyi közösségek

A VW osnabrücki és hannoveri gyáraiban dolgozó munkavállalók különösen érintettek a jelenlegi helyzetben. Osnabrückben, ahol mintegy 2 300 ember dolgozik, a T-Roc Cabrio gyártása és a tervezett elektromos Porsche projektek jelenthetnek reményt a munkahelyek megőrzésére. Azonban a gyár korábban is alacsony kihasználtsággal működött, ami fokozza az aggodalmakat.

Hannoverben a helyi szakszervezetek és munkástanácsok felszólították a politikai vezetőket, hogy álljanak ki a város autóipari jövője mellett. A régió számára elengedhetetlen, hogy továbbra is ipari központ maradjon, még akkor is, ha az átalakulás az e-mobilitás irányába történik.

A következő lépések

A következő hetekben és hónapokban intenzív tárgyalások várhatóak a Volkswagen vezetése, a szakszervezetek és a politikai szereplők között. Minden fél közös célja a munkahelyek megőrzése és a német autóipar hosszú távú versenyképességének biztosítása. A munkahelyek és a gazdasági stabilitás megőrzése azonban komoly kihívások elé állítja mind a vállalatot, mind a helyi közösségeket.

Az autóipar átalakulása és a digitalizáció mellett az olyan cégek, mint a Volkswagen, kulcsszerepet játszanak abban, hogy Németország ipari szektora ne csak túlélje a változásokat, hanem meg is erősödjön azok által.

Jön a hidegháború? Visszaviszik az atomrakétákat Németországba

Tomahawk és légvédelmi rakétarendszerek is jönnek

Kelt: 2024. július 11.

A szerdai washingtoni NATO-csúcson az Egyesült Államok és Németország bejelentette, hogy az USA 2026-tól ismét nagy hatótávolságú fegyvereket állomásoztat majd Németországban. Többek között a Tomahawk cirkálórakétákról van szó: ezek hatótávolsága meghaladja a 2000 kilométert.
A Tomahawk cirkálórakéták, akárcsak a német Taurus fegyverrendszer, képesek mélyen behatolni az ellenséges területre alacsony magasságban és elpusztítani a fontos célokat. Ezek lehetnek parancsnoki állások, bunkerek és radarrendszerek. A Tomahawkot hajók vagy tengeralattjárók fedélzetéről indítják, míg a Taurust repülőgépekről.
SM-6 légvédelmi rakéták és újonnan kifejlesztett szuperszonikus fegyverek németországi telepítését is tervezik, amelyek állítólag lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, mint a jelenlegi európai szárazföldi rendszerek.
Forrás: deutschlandfunk.de
 

Az AfD Sachsen bizonyítottan szélsőjobboldali

A Verfassungsschutz erre a következtetésre jutott négy év vizsgálat után.

A sachseni AfD-t négy év vizsgálat után a Verfassungsschutz (Alkotmányvédelmi Hivatal) bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősítette.

Kelt: 2023 dec 8

 A döntést az tette szükségessé, hogy a párt számos álláspontja ellentétes a szabad demokratikus alaprenddel.

Négyéves megfigyelés és vizsgálat

A Verfassungsschutz négy éven át figyelte az AfD tevékenységét, kezdetben mint vizsgálati esetet, majd 2021 februárjától mint gyanús esetet. A 134 oldalas jelentés szerint az AfD számos politikai álláspontja ellentétes a szabad demokratikus alapelvekkel, különösen a migrációs kérdésekben.

Björn Höcke és a szélsőjobboldali irányzat

A párt álláspontjait jelentősen befolyásolja Björn Höcke, aki a szélsőjobboldali "Flügel" csoportból emelkedett ki. A pártban belüli "szolidáris-patrióta" csoport dominál, amelynek ő a vezetője és szellemi atyja.

Ideológiai harci kifejezések és antiszemitizmus

A párt vezetői rendszeresen használnak ideológiai harci kifejezéseket és antiszemita álláspontokat, amelyek gyakran előfordulnak a szélsőjobboldali és a Reichsbürger (Birodalmi Polgárok) mozgalmakban is. Ilyen kifejezések például a "Der Große Austausch" (A Nagy Cserélgetés) vagy az "Umvolkung" (Népátalakítás).

Kapcsolatok más szélsőjobboldali csoportokkal

A jelentés szerint az AfD Sachsen szorosabbra fűzte kapcsolatait más bizonyítottan szélsőjobboldali csoportokkal, mint például az Identitäre Bewegung (Identitárius Mozgalom), a Pegida és a Freien Sachsen (Szabad Szászok).

Ezen az oldalon közlünk rendszeresen felméréseket a némt politikai pártok támogatottságáról: Német politikai pártok támogatottsága.
​