Kívül vagy belül nagyobb a kockázat?
Ráadásul még beltéren sem mindegy hol vagy
A szabadban összességében ritka a fertőződés
Az Aeroszolkutató Társaság öt tudósának nemrégiben kelt nyílt levele nagy figyelmet kapott nemrégiben a német sajtóban. A tudósok arra kérték nyílt levelükben a szövetségi kormányt és a tartományi vezetőket, hogy gondolják át bizonyos intézkedéseiket. Levelükben ezt írják többek között: „A folyamatos viták a folyóparti sétálgatásokról, a sörkerti lazulásról, a kocogásról és biciklizésről már rég ellenkező hatásúnak bizonyultak. Ha úgy beszélünk a polgároknak minden emberek közötti kapcsolatról, mint ami veszélyes, akkor paradox módon megerősítjük a mindenhol tapasztalható pandémia-fásultságot. Semmi sem tompítja el az embert jobban, mint a folyamatos vészhelyzeti készültség.”
Az RKI is ebben a szellemben nyilatkozik, bár az előbbi levélre nem kívántak direktben reagálni: „Kültéren összességében ritka a fertőződés, A minimális távolság betartása mellett a légmozgás miatt kültéren ritka a fertőződés valószínűsége.”
Mi a kijárási korlátozások célja?
Amennyiben a döntéshozók azt akarják elérni az éjszakai kijárási korlátozásokkal, hogy az emberek a szabadban kevesebbet találkozzanak, úgy annak nincs sok értelme. Hiszen tudományosan bizonyított, hogy a koronavírus leginkább apró, lebegő részecskék – úgynevezett aeroszolok – révén fertőz, amik a belső terekben tudják betölteni.
A beltéri fertőzési veszélyről mit mondanak a kutatók?
A Berlini Műszaki Egyetem kutatói tanulmányukban abból indultak ki, hogy a fertőződés veszélye annál nagyobb, minél nagyobb a belélegzett aeroszolok koncentrációja. Ez függ az aeroszolok kilélegzésének intenzitásától (emisszió), a légzési aktivitás szintjétől (forrás és belélegző személy), a helyiségben levő aeroszol-koncentrációtól és a tartózkodás idejétől. Ezen felül azt is feltételezték, hogy a higiéniai és szellőztetési szabályokat betartják az érintettek.
A fertőződés veszélyének mértékét az ún. R-értékkel fejezik ki. Ez a mérőszám azt mutatja, hogy egy fertőzött hány másiknak adja át a betegséget.
A fodrásznál és a színházban a legkisebb a veszély
Fodrászoknál az érték 0,6, ha az szalon telítettsége nem több 20 százaléknál. Hasonló telítettségnél csak a múzeumokban, színházakban és hasonló helyeken kisebb a fertőzés veszélye, de ott még 40 százalékos telítettség esetén sem nagyobb a veszély mint a fodrásznál.
Sokan félnek a helyi tömegközlekedéstől – alaptalanul
A kutatók mérései alapján a fertőzési veszély a hely tömegközlekedésben is a viszonylag alacsony, 0,8-es értéket mutatja, vagyis egy fertőzött a buszon kevesebb mint egy másikat fertőz meg átlagosan. Távolsági busz- vagy vasútjáraton viszont már a kevésbé kedvező, de még mindig elég alacsony 1,5-ös érték van – elsősorban azért, mert az utasok több időt töltenek együtt.
A döntő tényező az, hogy mennyi ideig vagy egy légtérben a fertőzöttel
Étteremben még akkor is, ha csak az asztalok 50 százalékánál is ülnek csak vendégek, a veszély mértéke 2,3 lett. Evés közben nem lehet maszkot viselni, ráadásul az illemhely jellemzően jóval kisebb légteret jelent, nem egyszer sokkal rosszabb szellőzéssel mint az étterem többi része. A kutatók azzal számoltak, hogy az emberek átlagos másfél órát tartózkodnak az étteremben.
Iskolákban és irodákban legnagyobb a fertőzési veszély
A kutatók a legnagyobb fertőzési valószínűséget az irodákban és a felsőbb iskolai osztályokban mérték. Ennek oka, hogy a diáktársak és a kollegák átlagosan 6-8 órát töltenek együtt naponta. Maszkviseléssel 2,9, nélküle 5,8 az R-érték, ha csak félig vannak megtöltve az osztálytermek. A többszemélyes irodákban 20 százalékos telítettségnél és maszkkal 1,6 a terjedési érték, teli irodában maszk nélkül viszont egyetlen fertőzött átlagosan 8 másikat betegít meg.
