Migránsok-e a magyarok Németországban?

Erre a kérdésre nem könnyű, világnézettől, párthovatartozástól és életfelfogástól független választ adni. Legjobban akkor járunk a világos beszéd érdekében, ha megnézzük, hogy az állami szervek és azok képviselői mit mondanak.

Mi a migráns szó jelentése?

A Duden a következőt ír a "migráns" szóról „valaki, aki egy másik országba, egy másik területre, egy másik helyre vándorol”. A DWDS-ben  (Digitalen Wörterbuchs der deutschen Sprache) a migráns szó jelentése a következő: "valaki, aki elvándorol, aki politikai, vallási vagy gazdasági okokból elhagyja hazáját, hogy ideiglenesen vagy véglegesen egy másik országban éljen".

Hova soroljuk a németországba vándorolt magyarokat?

Míg a Duden definíciója egyértelműen a németországba érkező magyarokat is a migráns csoportba sorolja, a DWDS definícióját elemezve egy Németroszágba költözött magyar állampolgárt akkor nevezhetünk migránsnak, ha például politikai vagy gazdasági okokból költözött ki. Ez pedig a kivándorolt magyarok számottevő részére igaz. Ha az 56-os magyarok leginkább politikai okokból hagyták el hazájukat, az utóbbi évtizedekben érkezett magyarok java része gazdasági okokból jött ki. Ezt támasztja alá az a (nem reprezentatív) felmérésünk is amit a Németországi Magyarok csoportban végeztünk a cikk keltekor. A felmérésben azt kérdeztük a tagoktól, hogy miért költöztek ki Németországba. Íme az eredmény:

- 1. mert itt többet keresek: 36%
- 2. mert elegem lett abból ami Magyarországon folyik: 16%
- 3. mert munkámat jobban megbecsülik: 11%
- 4. mert itt meg lehet élni: 10%
- 5. mert Németországban jobb az egészségügy: 5%
- 6. mert a gyerekem jövőjét néztem: 8%

Csupán 3-3% nevezte meg az indokok között azt, hogy "szeretek németek között élni" , "családomhoz jöttem ki".

Német Statisztikai Hivatal: Sok a bevándorló háttérrel rendelkező polgár

A német hivatalos statisztikai hivatal útmutatója szerint a bevándorló háttérrel rendelkezők (Bevölkerung mit Migrationshintergrund) csoportja jelentősnek mondható, a lakosság mintegy 25%-a tartozik ide. Ide egyrészt azok tartoznak, akik saját maguk költöztek Németországba, de azok is, akik már Németországban születtek és szüleik közül legalább az egyik nem volt német állampolgár érkezésekor. De azok is ideszámítanak, akik külföldön születtek és német allampolgárok örökbefogadták őket.

Nem csak a menekültek számítanak migránsnak

A német Statisztikai Hivatal módszertani útmutatójában kiemeli, hogy a migráció (Németországba költözés, bevándorlás) indokai sokfélék lehetnek: munka, tanulás, örökbefogadás, és persze jelentős csoportként ott vannak, azok is, akik menekültjogra hivatkozva kérnek letelepedési engedélyt Németországban. A németországi magyarok tehát minden tekintetben beleesnek ebbe a kategóriába, DE nem szokás őket így nevezni a médiában.

Migránsok és menekültek

A német szövetségi kormányon belül egyébként a gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium a tisztánlátás végett világosabb megkülönböztetést tesz: szerintük azokat nevezik migránsnak (Migrant), akik saját elhatározásból, reményeik szerint jobb élet reményében váltanak állandó lakhelyet (véglegesen vagy ideiglenesen). Kiemelik, hogy a migránsok NEM élveznek védelmet a genfi menekültügyi konvenció alapján.

A kérdést körbejáró lexikonjukban elmondják, hogy őket a nemzetközi jog alapján alapvetően meg kell különböztetni a menekültektől (Flüchtlinge). A menekültekre szerintük az jellemző, hogy őket faji, vallási, nemzeti hovatartozásuk, politikai vagy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt hazájukban üldöztetés éri.

A német napilapokat böngészve többnyire elmondható, hogy a Migrant szó viszonylag kevéssé elterjedt – helyette inkább sokkal pontosabban megnevezik a megszólalók/újságírók, hogy éppen kiről beszélnek: Asylsucher (menedékkérő), Flüchtling (menekült).

Van viszont egy másik kifejezés, ami jóval elterjedtebb és sok esetben negatív töltésű (is) lehet: ez a Gastarbeiter (vendégmunkás). Ezt a kifejezést viszont a német politikai közbeszédben jóval kevésbé használják immár, mint pár évtizeddel ezelőtt. Ez a változás egyébként nem csupán a mostani kormány alatt kezdődött: már legalább egy évtizede, ha nem hosszabb ideje megfigyelhető ez a megváltozott attitűd – kivételek nyilván léteznek (nem szükséges megnevezni a pártot, amelyre gondolunk, nyilván mindenki tudja).

És mi a helyzet Magyarországon?

A KSH Magyarországon szintén nem használja a migráns kifejezést. Helyette a bevándorló szót használják, migráció helyett pedig csak a minden szempontból semlegesnek mondható “Nemzetközi vándorlás”-ról beszélnek. Ezt a kifejezést nyelvhasználatra érzékeny emberént nem csupán semlegesnek találjuk, de azt is lehetne mondani, hogy ez a kifejezés sok-sok fényévnyire áll mindattól, ahogyan a köznapokban neveznénk a jelenséget (bár biztos nagyon tetszik az ornitológusoknak).

A magyar politikai közbeszédben azonban igencsak elterjedtnek mondható (mind a sajtóban, mind számos politikus szájából) a migráns kifejezés használata. Ennek egyik példáját a magyar külügyminiszternél láthatjuk. A 168 óra című hetilapnak adott nyilatkozatában konkrétan ezt mondta: “Világos különbséget kell tenni menekültek és migránsok között. Minden menekültet segítenünk kell, első biztonságos országként így is teszünk, de eközben meg kell állítanunk a migránsokat”. Ami a feltűnő ebben a felsorolásban az a következő: vajon mindenki migráns, aki nem menekült? Bár van saját véleményünk erről, nem akarjuk ezt az olvasókra erőltetni sajátunkat, mindenki elolvashatja az összefüggéseket a 168.hu portálon és eldöntheti magának, hogy milyen álláspontot képvisel.

Szóval: Migránsok a magyarok Németországban?

Összefoglalva elmondható, hogy a német állami szervek bár a Migrant szóval illetik időnként az EU-ból Németországba érkezőket, viszont alapvetően inkább még a szót is kerülik pontatlan volta és részben stigmatizáló jellege miatt. Gyakoribb inkább a migrációs hátterű, jóval szélesebb és semlegesebb kifejezést használják. Ebbe beletartozni nyelvi szinten nem mondható megbélyegzőnek. Visszatérve a cikk címében feltett kérdésre: a német köznyelvben, a társadalom és politika többsége által használt diskurzusban a Németországba költözött magyarokat a "personen mit migrationshintergrund" azaz bevándorló háttérrel rendelkezők csoportjába sorolják. A szó Magyarországon használt értelmében a németországba érkező magyarok teljesítik azokat a feltételeket, hogy "migráns" csoportba soroljuk őket.