Grundsicherung - Alapbiztosítás Németországban
A Grundsicherung a Bürgergeldet váltja le.
Búcsú a Bürgergeldtől: életbe lépett az új „Grundsicherung” Németországban
Frissítve: 2026. 08. 17.
A német Bundestag hosszú viták után megszavazta a szociális rendszer egyik legnagyobb átalakítását az elmúlt években: a korábbi Bürgergeld rendszerét átalakították, és 2026. július 1-jétől az SGB II szerinti rendszer neve Grundsicherung für Arbeitsuchende, a pénzbeli ellátásé pedig Grundsicherungsgeld. A törvényjavaslatot a CDU/CSU és az SPD által alkotott kormánykoalíció terjesztette be, és a parlamentben 320 képviselő támogatta, míg 268 ellene szavazott. Két képviselő tartózkodott. A reform fő rendelkezései pedig 2026. július 1-jén hatályba léptek. Nagyon sok magyar is Bürgergeldben részesült, azért készítettünk erről egy összefoglalót.
Mi a Grundsicherung, és kinek jár?
A Grundsicherung für Arbeitsuchende adókból finanszírozott, rászorultsági alapú ellátás. Nem csak munkanélküliek kaphatják: akkor is járhat kiegészítés, ha valaki dolgozik, de a saját és a vele egy háztartási közösségben (Bedarfsgemeinschaft) élők jövedelme nem fedezi a megélhetést.
Alapesetben annak járhat, aki Németországban él, betöltötte a 15. életévét, még nem érte el a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, rászoruló, és naponta legalább három órát képes dolgozni. Külföldi állampolgárokra ezen felül külön tartózkodási és jogosultsági feltételek is vonatkozhatnak. A támogatást továbbra is a Jobcenternél kell igényelni.
Fontos: a Grundsicherung nem azonos az Arbeitslosengeld biztosítási alapú munkanélküli ellátással, amelyről itt írtunk részletesen. Szintén nem keverendő össze az SGB XII szerinti, időskorúaknak és tartósan teljesen keresőképtelen személyeknek járó Grundsicherung im Alter und bei Erwerbsminderung ellátással.
Mennyi a Grundsicherung összege?
A reform önmagában nem csökkentette a 2026-os alapösszegeket. Egy egyedülálló vagy egyedülálló szülő havi 563 euró alapellátásra jogosult, felnőtt párok esetében személyenként 506 euró a megfelelő összeg. A gyermekek összege életkortól függ. Ehhez adott esetben további szükségleti összegek (Mehrbedarf), valamint az elfogadható lakhatási és fűtési költségek is hozzájönnek. A háztartás jövedelmét és figyelembe vehető vagyonát ugyanakkor beszámítják.
Szigorúbb szabályok a munkakeresőknek
Az új rendszer egyik legfontosabb célja, hogy erősebben ösztönözze az álláskeresőket a munkavállalásra. A kormány szerint a jövőben ismét a „Fördern und Fordern” – vagyis a támogatás és az elvárás – elve lesz a középpontban. Ez azt jelenti, hogy az állam továbbra is segítséget nyújt a rászorulóknak, ugyanakkor elvárja az aktív együttműködést.
Nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett Vermittlungsvorrang: először azt vizsgálják, hogy az érintett közvetlenül elhelyezhető-e megfelelő munkában. A továbbképzés és átképzés továbbra is támogatható, ha az tartósabb munkaerőpiaci beilleszkedést ígér. A munkaképes jogosultnak a számára maximálisan elvárható mértékben kell munkát vállalnia; egy egyedülálló személyt adott esetben teljes munkaidős állás vállalására is kötelezhetnek.
Kisgyermekes szülőknél is szigorodott a szabály: ha a gyermek felügyelete biztosított, már a gyermek 14. élethónapjának betöltése után elvárható lehet a munkavállalás, képzés vagy nyelvtanfolyam. Korábban ez főszabály szerint csak a gyermek hároméves korától volt így.
Milyen szankciók járhatnak?
A szankciók 2026. július 1-jétől lényegesen szigorúbbak. Ha valaki fontos ok nélkül nem teljesít egy előírt kötelezettséget – például nem pályázik meg egy állást, megszakít egy intézkedést vagy elutasít egy elvárható képzést –, a havi alapellátása közvetlenül 30 százalékkal, három hónapra csökkenthető.
Egyetlen elmulasztott Jobcenter-időpont még nem jár automatikus levonással. A második, megfelelő indok nélkül kihagyott időpont után azonban egy hónapra 30 százalékos csökkentés következhet. Három egymást követő, indokolatlanul kihagyott időpont után az érintettet „nem elérhetőnek” tekinthetik. Ilyenkor először az alapellátás szűnik meg, miközben a lakhatási költséget még egy hónapig fizetik; ha az érintett ezalatt sem jelentkezik személyesen a Jobcenternél, végül a teljes jogosultság megszűnhet.
Ha valaki egy konkrétan felajánlott és számára elvárható munkát fontos ok nélkül tudatosan visszautasít, az alapellátás teljes összege legalább egy, legfeljebb két hónapra megvonható. A lakbért ebben az esetben közvetlenül a bérbeadónak fizetik. Fontos ok vagy rendkívüli méltánytalanság esetén a szankció nem alkalmazható; a gyermekek és a háztartás vétlen tagjainak saját ellátását sem csökkentik automatikusan.
Kevesebb megtakarítás tartható meg
Jelentős változás a Bürgergeldhez képest, hogy megszűnt a vagyonra vonatkozó egyéves Karenzzeit. A támogatás igénylésekor már az első naptól vizsgálják a figyelembe vehető vagyont. A védett megtakarítás összege életkor szerint alakul: a 30. születésnap előtt 5.000 euró, 30 éves kortól 10.000 euró, 40 éves kortól 12.500 euró, 50 éves kortól pedig 20.000 euró.
Bizonyos vagyontárgyak továbbra is védettek lehetnek, például egy megfelelő értékű gépkocsi, nyugdíjcélú megtakarítás, szokásos háztartási tárgyak vagy meghatározott feltételek mellett a saját használatú lakóingatlan.
Lakbér: megmaradt az egyéves türelmi idő, de már van felső határ
A lakhatási költségeknél a Bürgergeld egyéves türelmi időszaka részben megmaradt, de már az első naptól korlátozzák a rendkívül magas lakbéreket. A Jobcenter az első évben főszabály szerint legfeljebb a helyben elfogadhatónak tekintett lakhatási költség 1,5-szeresét veszi figyelembe. Méltányossági kivételek lehetségesek, különösen gyermekes háztartásoknál. Az önkormányzatok emellett négyzetméterenkénti maximális bérleti díjat is meghatározhatnak.
Eltűnik a Bürgergeld elnevezés
A rendszer hivatalos neve 2026. július 1-jétől Grundsicherung für Arbeitsuchende, maga a pénzbeli ellátás pedig Grundsicherungsgeld. Az átállás miatt 2026-ban egyes Jobcenter-nyomtatványokon, határozatokon vagy online felületeken még előfordulhat a „Bürgergeld” megnevezés; ezek ettől még érvényesek.
A rendszer továbbra is több millió embert és családtagjaikat érinti – köztük számos Németországban élő magyart is.
Aki 2026. július 1. előtt már Bürgergeldet kapott, annak pusztán a névváltás miatt nem kellett új kérelmet beadnia. A korábbi határozatok érvényben maradtak; új kérelmet a szokásos módon akkor kell benyújtani, amikor az engedélyezett folyósítási időszak lejár.
A CDU főtitkára, Carsten Linnemann szerint a reform célja, hogy „ne a munkanélküliséget kezeljük, hanem az embereket segítsük vissza a munkába”. Az SPD részéről Jens Peick hangsúlyozta: azok számára, akik együttműködnek a hatóságokkal és aktívan keresnek munkát, a gyakorlatban kevés változás lesz.
Heves kritikák az ellenzéktől
Az ellenzéki pártok azonban élesen bírálták a reformot. A Zöldek és a Baloldal szerint a tervezet túl szigorú, és a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait bünteti. Sören Pellmann (Die Linke) szerint a szigorúbb szankciók nem juttatnak több embert munkához, hanem fenyegető helyzetet teremtenek, többek között az alacsony keresetűek számára is.
Szociális szervezetek is aggodalmukat fejezték ki, mert szerintük a szigorítások különösen a nehéz helyzetben lévő családokat érinthetik.
A Bundesrat 2026. március 27-én foglalkozott a Bundestag által elfogadott törvénnyel, így a jogalkotási folyamat lezárult. A fő változások 2026. július 1-jén hatályba léptek. A reform tehát nem egyszerű névváltás: az alapösszegek 2026-ban ugyan nem csökkentek, de a munkavállalási és együttműködési kötelezettségek, a szankciók, a vagyon vizsgálata és a lakhatási költségek szabályai érezhetően szigorúbbá váltak a Bürgergeld rendszeréhez képest.
