Németország EU-n kívüli kitoloncolási központokhoz keres partnerországokat
EU-n kívüli partnerországokat keresnek az elutasított menedékkérők elhelyezésére.
Németország EU-n kívüli kitoloncolási központokhoz keres partnerországokat
Kelt: 2026 09. 06.
Az elutasított, de hazájukba nem visszaküldhető menedékkérőket harmadik országokba vinnék.
Németország több európai országgal együtt EU-n kívüli kitoloncolási központok létrehozásán dolgozik. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter Dánia, Hollandia, Ausztria és Görögország illetékes minisztereivel egyeztetett arról, mely harmadik országok fogadhatnák be azokat, akiknek menedékkérelmét az Európai Unióban elutasították, hazájukba azonban jelenleg nem lehet őket visszaküldeni.
Az úgynevezett „return hubokba” tehát nem azokat vinnék, akiknek még folyamatban van a menedékjogi eljárásuk. A tervek azokra vonatkoznak, akik már jogerős elutasító döntést kaptak, de a származási országukba történő kitoloncolás valamilyen okból nem hajtható végre. A központok működéséhez egy vagy több európai államnak külön megállapodást kellene kötnie a befogadó harmadik országgal.
Dobrindt szerint még 2026-ban szeretnének megállapodásra jutni egy EU-n kívüli partnerrel. A tárgyalásokon Ruanda az egyik lehetséges helyszínként szerepel, de az uniós tagállamok több afrikai, ázsiai és európai ország lehetőségét is vizsgálják. A következő miniszteri találkozót szeptember végére, Münchenbe tervezik.
A jogi keretek azonban még nem teljesen tisztázottak. Az uniós visszatérési szabályozás szerint a partnerországnak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és az emberi jogi előírásokat. Az érintettek számára jogi segítséget, nyelvi támogatást, továbbá a családjukkal és a hatóságokkal való kapcsolattartás lehetőségét is biztosítani kellene. Egy európai bírósági szakvélemény szerint az ilyen központok bizonyos feltételekkel összeegyeztethetők lehetnek az uniós joggal, de a végleges jogi megítélés továbbra is vitatott.
Jogvédő szervezetek komoly veszélyekre figyelmeztetnek. Szerintük a menedékkérők olyan, az EU területén kívüli intézményekbe kerülhetnek, ahol bizonytalan a jogi helyzetük, és fennállhat az önkényes vagy határozatlan idejű fogva tartás kockázata. A kritikusok attól is tartanak, hogy egyes partnerországokban üldöztetés, kínzás vagy más súlyos jogsértés fenyegetheti az érintetteket.
Nem minden uniós ország támogatja az elképzelést. Franciaország például hatástalannak és az európai alapelvekkel ellentétesnek tartja a harmadik országokban kialakított központokat. Olaszország ugyanakkor már létrehozott hasonló létesítményeket Albániában, de az olasz bíróságok több alkalommal akadályozták meg az emberek átszállítását.
A német kormány célja, hogy a jogerősen elutasított menedékkérők visszaküldése hatékonyabb legyen. A döntő kérdés az lesz, melyik ország vállalja a központok befogadását, milyen jogi garanciákat kapnak az oda kerülők, és ki ellenőrzi majd a körülményeket. Dánia a tervek szerint legkorábban 2027 végétől küldene elutasított menedékkérőket Európán kívüli központokba.
Forrás: zdfheute.de
20 bűnelkövetőt toloncoltak vissza Afganisztánba
Kelt: 2026. február 27.
Németország charterjárattal toloncolt ki embereket Afganisztánba. A szövetségi belügyminisztérium közlése szerint 20 afgán bűnelkövetőt szállítottak Lipcséből induló chartergéppel Kabulba. A minisztérium tájékoztatása szerint ez volt az első olyan járat, amely más államok támogatása nélkül, közvetlen megállapodás alapján valósult meg. A korábbi esetekben Katar közvetített. A minisztérium munkatársai most megállapodást kötöttek az iszlamista tálibokkal. Megjegyzendő, hogy a tálibokkal fenntartott kapcsolatok vitatottak, mivel a német kormány az emberi jogok – különösen a nők jogainak – semmibevétele miatt nem tart fenn hivatalos kapcsolatot a 2021-ben hatalomra jutott kabuli rezsimmel. Alexander Dobrindt német belügyminiszter a jövőre nézve kijelentette: „Megállapodásunk megbízható alapot teremt a közvetlen és tartós Afganisztánba történő kitoloncolásokhoz.” Hozzátette: „A jövőben következetesen fogunk eljárni, és lépésről lépésre bővítjük a kitoloncolásokat.”
Forrás: zdfheute.de
Kontrollált kivonulás: egy bűncselekményekkel teli szír család elhagyta Németországot
Kelt: 2025. október 28.
Egy húszfős szír nagycsalád hónapokon át szerepelt a német hírekben erőszakos és csalással kapcsolatos bűncselekmények miatt. A családtagok – főként fiatal férfiak – összesen körülbelül 160 esetben álltak bíróság elé, többek között lopás, súlyos testi sértés és csalás vádjával. Több testvér már börtönbüntetését tölti vagy töltötte Németországban. A hosszan tartó társdalmi nyomás és a politikai döntéshozók beavatkozása után most a család nagy része „kontrollált módon” tért vissza Szíriába. Azaz nem hivatalos kitoloncolás történt, hanem az érintettek – némi anyagi támogatással – önként hagyták el az országot.
Miért nem lehetett egyszerűen kiutasítani őket?
A családtagok 2015 és 2020 között érkeztek Németországba, és legtöbben menekültstátuszt vagy úgynevezett „szubszidiárius védelmet” kaptak, ami azoknak jár, akik ugyan nem felelnek meg a menekültstátusz kritériumainak, de hazájukba történő visszaküldésük veszélyes lenne. Mivel Németország 2012 óta nem toloncol vissza senkit Szíriába a háborús helyzet miatt, jogilag nem volt lehetőség az azonnali kitoloncolásra.
Mi az a kontrollált kivonulás, és miért fizettek érte?
A „kontrollált kivonulás” egy köztes megoldás a saját akaratú hazatérés és a kitoloncolás között. Az érintetteket nem kényszerrel vitték ki az országból, hanem támogatást kaptak a távozáshoz: fejenként 1350 eurót, plusz a repülőjegy árát. A hatóságok szerint ez olcsóbb megoldás volt, mint a börtönköltségek vagy a további szociális támogatások. Egy nap kitoloncolási őrizet például 484 euróba kerül az államnak. Ez a forma ritka, de bizonyos helyzetekben gazdaságilag és jogilag is indokolt.
Mi lesz a még börtönben lévő családtagokkal?
Három testvér még börtönbüntetését tölti Stuttgartban, mivel nemrég többéves ítéletet kaptak egy késelés miatt. A legfiatalabb közülük mindössze 18 éves, de már 34 bűncselekmény köthető hozzá. A cél az, hogy őket is „a börtönből közvetlenül” küldjék vissza Szíriába, amint a büntetésük jelentős részét letöltötték. Amennyiben később ismét Németországba próbálnának belépni, automatikusan visszakerülnének a börtönbe – a megkezdett büntetés hátralévő részének letöltésére.
Forrás: n-tv.de
Szélsőbalos német gyanúsított: Kiadják a németek a magyar bíróságnak?
Kelt: 2024. július 5.
Maja T. gyanúsított 2023 februárjában viperával súlyos fejsérülést okozott társaival együtt a „becsület napi” szélsőjobboldali felvonulás egyik résztvevőjének (ilyenkor arról szoktak megemlékezni a résztvevők, hogy 1945 februárjában a Budai Vár magyar és német védői megkísérelték áttörni a szovjet ostromgyűrűt). A magyar vádhatóság szerint a gyanúsított ezt előre megfontolt szándékból egy olyan bűnszervezet tagjaként követte el, melynek célja szélsőjobboldaliak megtámadása. Maja T. ennek állítólag már 2017 óta tagja volt. A gyanúsított ügyvédje el akarta érni a kiadatás leállítását, mivel szerinte Magyarországon ellenséges közhangulat uralkodik egy bizonyos szexuális kisebbség, az ún. queer-ekkel szemben – a gyanúsított pedig nem-bináris személyiségűnek vallja magát. Bár a német alkotmánybíróságnál sikerrel járt, viszont addigra már elszállították Németországból a gyanúsítottat. Magyarország egyébként vállalta, hogy Maja T. (eredeti nevén Simeon T.) a majdani ítéletben kiszabandó esetleges szabadságvesztés-büntetést német börtönben tölthesse le.
A belügyminiszterek tanácsa a bűnelkövetőket és veszélyeztetőket veszi célba
Kelt: 2020. december 12.
A szövetségi és tartományi belügyminiszterek tanácsa december 11-én Berlinben úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az általános kitoloncolási stopot Szíriába, ami így 2020 végével lejár. A polgárháborús ország lakosaira 2012 óta érvényes ez Németországban, 2021-től azonban lehetőség nyílik a súlyos bűncselekményeket elkövetők és iszlamista veszélyeztetők kiutasítására. A német kormány lenne az első az Európai Unióból, aki ezt meglépné.
A Szövetségi Belügyminisztérium adatai szerint 2020. októbere végéig 5.719 Németországban tartózkodó szír állampolgár nem rendelkezett tartózkodási engedéllyel, így ők kitoloncolhatóvá válnak. A belügyminisztérium azt is közölte: jelenleg mintegy 90 szírt soroltak be iszlamista veszélyeztetőként, a bűncselekményeket elkövetőkről nem közöltek számokat. A nyolc éve érvényben lévő szabályozást legutóbb októberben érte heves kritika, amikor is radikális iszlamista indíttatásból egy szír férfi megkéselt két német sétálót Drezdában. A feltételezett elkövető korábban többször is volt büntetve Németországban és vélhetően radikális muzulmán csoporttal is kapcsolatban áll.
Hans-Georg Engelke, belügyminisztériumi államtitkár a döntést követően úgy fogalmazott: ez annak a jele, hogy Németországot többé nem érezhetik védett helynek a bűnözők és veszélyeztetők. Annak ellenére, hogy korábban tabu volt akár gondolni is az ilyen személyek kitoloncolására, németországi büntetésük letöltése után erre újra lehetőség nyílik. A politikusok azonban hangsúlyozták: noha a törvényi lehetőség adott lesz, ez azonnal nem fog bűnözőket szállító repülőgépeket jelenteni Damaszkusz felé. Az Asszád-rezsimmel ugyanis a német külügy nem tart fenn semmilyen diplomáciai vagy rendőrségi kapcsolatot, Németországból pedig nincs is közvetlen repülőjárat a közel-keleti országba.
A drezdai késeléshez hasonló eseteknek tehát ezzel a döntéssel nem vették elejét, a gyanús elemek kitoloncolását Szíriába gyakorlati akadályok is nehezítik, melyeket nem tudnak rögtön 2021 elején elhárítani. A kiutasítási tilalom feloldása mellett leginkább Horst Seehofer CSU-párti szövetségi belügyminiszter kardoskodott, aki önkéntes karantén miatt nem tudott részt venni a pénteki tanácskozáson, ezért Engelke képviselte érdekeit.
Forrás: welt.de
