Olaf Scholz elveszítette a bizalmi szavazást – Új választások jönnek Németországban
Megbukott Scholz - előrehozott választások jönnek
Kelt: 2024. december 16.
Olaf Scholz német kancellár a tervezettek szerint elveszítette a Bundestagban tartott bizalmi szavazást. Az eredmények alapján 207 képviselő szavazott mellette, míg 394 ellene. További 116 képviselő tartózkodott, ami a bizalmi szavazás szabályai szerint szintén nemleges szavazatnak számít. A kancellár így messze elmaradt a szükséges 367 szavazatos abszolút többségtől.
Új választások februárban
Scholz a szavazás után bejelentette, hogy javasolni fogja Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek a Bundestag feloszlatását, ami megnyitja az utat az új választások előtt. Az előrehozott választásokat 2025. február 23-ra tervezik. A jelenlegi kormány addig hivatalban marad, de csak ügyvezetőként működik, amíg az új Bundestag fel nem áll, és létre nem jön egy új kormánykoalíció.
Az „Ampelkoalíció” összeomlása
A Scholz vezette szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek koalíciója már november 6-án összeomlott, miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Christian Lindnert (FDP). Ennek hatására az FDP politikusai kivonultak a kormányból, kivéve Volker Wissingt, aki kilépett az FDP-ből, de megtartotta közlekedési miniszteri tisztségét, valamint ideiglenesen átvette az igazságügyi tárcát is.
Részletek, forrás: tagesschau.de
Scholz nem ad Taurus szuperrakétákat az ukránoknak
Kelt: 2024. december 9.
Olaf Scholz német kancellár (SPD) ismételten elutasította a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő átadását. Most az a fontos, hogy "megőrizzük a hidegvérünket" – mondta az SPD politikusa a Bundestagban tartott parlamenti kérdések órájában. Számára kulcsfontosságú, hogy beszéljen Kijevvel arról, mik Ukrajna tervei a tél beállta előtt, ezért Kijevbe látogatott az elmúlt héten. Nem tartja elfogadhatónak, hogy Ukrajna feje fölött döntsenek az ország jövőjéről és továbbra is támogatásáról biztosította tárgyalópartnerét. Világossá tette azt is, hogy a jelen körülmények közt kizárja a német szárazföldi csapatok Ukrajnába küldését. Ez "szóba sem jöhet" – mondta Scholz.
A szélsőjobbos AfD nyert Türingiában
Kelt: 2024. szeptember 2.
Az AfD ünnepel, az eddigi piros-piros-zöld kisebbségi kormány darabjaira hullott. Türingiában gyakorlatilag patthelyzet alakult ki az AfD történelmi léptékű választási sikerét követően – 32,8 százalékot értek el. Az előzetes eredmény alapján egyértelmű, hogy Björn Höcke pártja, az AfD vagy a Linke nélkül nem jöhet létre a stabil kormányzáshoz szükséges többség többség a tartományi parlamentben. A CDU, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és az SPD szövetsége, amelyet elemzők egy lehetséges koalíciónak tartanak, szintén csupán a parlamenti helyek felét kapja meg. Az AfD-nek, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal szélsőjobboldalinak minősített, nincs esélye koalíciót kötni, mivel az összes többi párt már korábban kizárta a vele való szövetséget. Bodo Ramelow miniszterelnök, a Linke ediggi miniszterelnöke jelentős vereséget szenvedve a negyedik helyre csúszott vissza.
Az AfD 32 mandátumot kapott. A CDU-nak 23, a BSW-nek 15 mandátuma lesz. A Linke pártnak az új tartományi parlamentben 12 mandátuma lesz. Az SPD-nek 6 képviselője lesz. Ilyen módon a CDU-nak, a BSW-nek és az SPD-nek együttesen 44 helye lesz majd- ez pont eggyel kevesebb, mint amennyi a parlamenti többséghez szükséges lenne. Körülbelül 1,66 millió embert hívtak szavazásra és közülük mintegy 73,6 százaléknyian járultak az urnákhoz. 2019-ben a részvételi arány alacsonyabb, 64,9 százalékos volt.
Csúcsértéken az AfD, továbbra is gyengélkednek a berlini kormánypártok
Kelt: 2024. augusztus 19.
Ha most tartanának szövetségi választásokat, a három kormánypárt együtt csak alig előzné meg a CDU/CSU-t. A Merz vezette párt 30 százaléknyi szavazatot kapna, míg a piros-zöld-sárga koalíció 32 százalékot. Az is sokat elmond róluk, hogy az AfD 20 százalékos támogatottságát egyetlen kormánypárt sem éri el – az SPD-re is csupán 16 százaléknyian voksolnának, ha most tartanának Bundestag-választásokat. A keletnémet szociálistákból kinőtt és már szebb napokat is megélt Linke biztosan halad az eljelentéktelenedés felé a három százalékával, míg a belőlük kiszakadt Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) háromszor annyit kapna, vagyis 9 százaléknyi szavazat jutna nekik. Az FDP pedig visszasüllyedt oda, ahol lenni szokott általában – a 2021-es 14% helyett már csak 5% körül szavaznának rájuk. Szóval így állunk, bő egy évvel a választások előtt…
Német pártok népszerűsége: Az SPD erősödik, de a CDU vezet
Kelt: 2024. június 5.
Az RTL/ntv-Trendbarometer szerint a kancellárjelöltek képzeletbeli rangsorában Olaf Scholz két százalékpontot veszített egy hét alatt, de ezzel együtt nem került hozzá az ellenzék vezető jelöltje Friedrich Merz. Ami a pártokat illeti: ha ezen a héten választanák a Bundestagot, a pártok a következő eredményre számíthatnak: CDU/CSU 30 százalék, SPD 17 százalék, AfD 15 százalék, Zöldek 13 százalék, FDP 6 százalék, BSW 6 százalék. A többi párt, köztük a Die Linke és a Freie Wähler 13 százalékot érnének el. A nem szavazók és a bizonytalanok aránya 22 százalékkal még mindig valamivel elmarad attól, ahányan a legutóbbi Bundestag-választáson nem járultak az urnákhoz (23,4 százalék).
Történelmi mélyponton az SPD mostani kormánya
Az elmúlt napok meghatározó témája a gazdák tiltakozása volt, amit az RTL és az ntv 2023. január 16-i Trendbarométere is tükröz. A felmérésben az SPD egy pontot veszített, és most 13 százalékon áll, ez közel négy év legrosszabb értéke. Az FDP-nek sem lenne biztos, hogy most újra bekerülne a Bundestagba (négy százalékon állnak). A Zöldek 14 százalékot kapnának. A CDU és a CSU egy százalékpontot nyert egy év alatt, és 31 százalékon állnak. Az AfD továbbra is 22 százalékot kapna. A Linke 4 százalékon áll. Ami a választók preferenciáját illeti a kancellár személyével kapcsolatosan, a hivatalban lévő Olaf Scholznak továbbra is rosszak a kilátásai. A CDU mostani vezetőjével, Friedrich Merz-cel vívott párbajjal járna a legjobban. A felmérés szerint mindketten szinte egyenlő eredményt érnének el: a szavazók 27 százaléka Scholzot, 28 százaléka Merzet látná szívesen Berlinben. A bajor miniszterelnök, Markus Söder, 40 százalékos támogatottsággal bír, Scholzcal szemben, akit ebben az esetben is csak 27 százaléknyian támogatnának.
Mélyponton Scholz és a kormány népszerűsége
Mélyponton van a német kormány iránti bizalmi index – mindössze a lakosság 17 százaléka elégedett részben vagy teljesen a berlini koalíció működésével, vagyis 83 százalék részben vagy teljesen elégedetlen. A kancellár megítélése is rossz, 1997 óta nem volt ilyen alacsony egyetlen hivatalban levő kancelláré sem. A miniszterek közül egyedül Boris Pistorius védelmi miniszterről mondja a németek többsége (52 százalék), hogy jól végzi munkáját. Amennyiben választások lennének, akkor a CDU/CSU toronymagasan nyerne (32%), utána az AfD (21%) és a Zöldek (15%) valamint az SPD következne (14%) – az FDP és a Linke pedig a parlamenti bejutási küszöb alatti szavazatarányt érne csak el. Mindezek az adatok az ARD-Deutschlandtrend 2023. decemberi, aktuális felméréséből derült ki.
Az AfD Sachsen bizonyítottan szélsőjobboldali
A német alktoményvédelem (Verfassungsschutz) 2023 végén négy év vizsgálat után a sachseni AfD-t bizonyítottan szélsőjobboldalinak minősítette. Ennek ellenére nagy az AFD támogatottsága. Erről itt íertunk: Biznyítottan szélsőjobboldali a sachseni AfD.
2023 közepénl is írtunk arról, hogy töretlen az AfD támogatottsága és a többi pártnál alig volt változás az utóbbi időben. Az legutóbbi hónapok legnagyobb vesztese a CDU/CSU. Ha most lennének a választások, a CDU kapná a legtöbb szavazatot (25%), a második helyen pedig az AfD végezne (21%). Mögöttük jóval lemaradnak a szociáldemokraták (17%) és a Zöldek csak negyedik helyen végeznének 15 százalékkal. Az FDP valamennyit javított az utóbbi időben és 7%-os szavazati aránnyal nem lenne gond számára, hogy ismét bejusson a Bundestagba. A fenti adatok ellenére a lehetséges kancellárjelöltek közül még mindig Olaf Scholz a legnépszerűbb (SPD, 21%), akit Friedrich Merz (CDU, 19%) és Annalena Baerbock (Grüne, 18%) követnek.
Német politika
Németországi politikai hírekről itt írunk: Politika Németországban.
