Bertelsmann-Stiftung: Évi 290 ezer bevándorló kell Németországba

Bertelsmann-Stiftung: Évi 290 ezer bevándorló kell Németországba

Kelt: 2024. november 29.

Egy tanulmány szerint Németországnak évente több százezer bevándorlóra van szüksége ahhoz, hogy legyen elég munkaerő az elkövetkező évtizedekben. 2040-re évente mintegy 288 000 külföldi munkavállalóra lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzák a munkaképes korú népesség számának drasztikus csökkenését - mondta a Bertelsmann Alapítvány a "Bevándorlás és munkaerőpiac" című tanulmányának bemutatóján Güterslohban. Bevándorlás nélkül tíz százalékkal csökkenne a foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban. A tanulmány szerzői szerint a tanulmány szerzői arra számítanak, hogy 2040-re 45,7 millió munkavállalóra lesz szükség. Viszont ha a migráció nem valósul meg, a jelenlegi 46,4 millióval szemben csak 41,9 millió férfi és nő lesz a munkaerőpiacon. 2060-ra a munkavállalók száma még ennél is nagyobb mértékben, akár 25%-kal is csökkenhet vagyis, mindössze 35 millióan dolgoznának, ha nem érkeznek közben bevándorlók. A számítások a Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) és a Szövetségi Szakképzési Intézet munkaerő-keresleti előrejelzésén alapulnak.
 

Forrás: welt.de

Benyújtották az AfD betiltásáról szóló parlamenti indítványt

Kelt: 2024. november 14.

A Bundestag számos frakciójának 113 tagja írta alá az AfD betiltására irányuló indítványt. Erről számolt be a kezdeményező, Marco Wanderwitz, aki a Bundestag CDU-frakciójának tagja. Célja az volt, hogy még a mostani parlamenti ciklus vége előtt benyújtsák az indítványt és szavazzanak is róla, hogy a Német Szövetségi Alkotmánybíróság előtt elindulhasson az eljárás. Elméletileg az indítványt még az év vége előtt megtárgyalhatja a Bundestag. A szövetségi kormány és a Bundesrat mellett a Bundestag is egy olyan német alkotmányos testület, amelyik elindíthatja az Alkotmánybíróság betiltási eljárását. Egy párt betiltásának egyébként számos jogi követelménye van. A parlamentből érkező indítványnak egyébként sok kritikusa is van. Sokan attól tartanak, hogy nehéz lesz bizonyítani, hogy az AfD aktívan az alkotmány ellen cselekszik, ezért nem kizárt, hogy karlsruhei döntés nem úgy alakul, ahogy azt a kezdeményezők szeretnék.
 

Óriási tüntetések a demokrácia mellett egész Németországban

Kelt: 2024. január 22,

Sok millió ember ment az utcákra a január 20-i hétvégén, hogy hitet tegyenek az ország demokratikus berendezkedése mellett, valamint a jobboldali szélsőségesség és az idegengyűlölet ellen. Az akcióban szinte valamennyi nagy parlamenti párt képviseltette magát, de a szervezők maguk nem pártok, hanem társadalmi szervezők voltak. Péntek és vasárnap között összesen mintegy 1,4 millió demonstráló polgárról számolt be a rendőrség. A legnagyobb jobboldali ellenzéki párt vezetője dicsérte az emberek elszántságát, hogy elutasítsák a jobboldali szélsőségeket. Egyúttal óva intett attól, hogy elidegenítsék az AfD szavazóit. Szó szerint ezt mondta: „Természetesen vannak köztük igazi nácik. De csak ezért nem náci a párt összes szavazója. Amennyiben vissza akarjuk őket nyerni országunk demokratikus pártjai számára, akkor nem szabad szidalmazni őket.” Az akciókat a Correctiv nevű kutatóhálózat leleplező adatai váltották ki, miszerint tavaly november 25-én az AfD politikusai egy szélsőjobbos találkozót szerveztek Potsdamban. A demonstrálók úgy vélték, veszélyben a demokrácia.

Miként kezelné az AfD az EU-n belülről és kívülről érkező bevándorlást?

Menekültügyi fordulatot sürgetnek

Az AfD jelentősen csökkenteni akarja a migrációt és a menekültek befogadását, és azt nemzeti szinten akarja szabályozni. Németországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs paktumából és az ENSZ menekültügyi paktumából. A helyszíni segítségnyújtást prioritásnak tekinti a menedékkérők befogadásával szemben. A menedékkérőket közvetlenül a határon el kell tudni elutasítani. Az AfD bővíteni akarja a biztonságos származási országok számát és csak olyan személyeknek akar menedékjogot adni, akiket a Bundestag különösen kiszolgáltatottnak minősített, és csak akkor, ha személyazonosságuk és állampolgárságuk bizonyított. Az AfD elutasít minden családegyesítést.

Munkavállalási engedélyt csak elismert menedékkérőknek adnának. Az AfD "deportálási offenzívát" követel, valamint el akarja törölni a megtűrt státuszt, és következetesen ki akarja toloncolni a bűncselekmények elkövetőit. Az AfD a menedékkérők szociális juttatásait természetbeni ellátásokká kívánja alakítani.

A párt minősített bevándorlást akar a japán modell alapján. Amikor az integrációról van szó, a bevándorlók kötelességének tekinti a német nyelv elsajátítását.

Ki kaphatna német állampolgárságot?

Ami az állampolgársági jogot illeti, az AfD vissza akar térni a származási elvhez. A Németországban született külföldi szülők gyermekei ezért már nem kapnak születéskor német állampolgárságot, ha Németországban születtek. Az AfD elutasítja a kettős állampolgárságot, kivéve a "megalapozott különleges eseteket". A honosítástól számított tíz éven belül a német állampolgárságot vissza kell vonni "jelentős bűncselekmény" esetén, még akkor is, ha ez hontalansághoz vezet.

Magyarként tehát le kellene mondani a magyar állmapolgárságról, ha a németet fel szeretnénk venni.

Az AfD úgy látja, hogy a "multikulturalizmus" veszélyezteti Németország kulturális eredményeit. Ezért elkötelezett a német kultúra vezető szerepe mellett, amelynek központi eleme a német nyelv. Meg akarják szüntetni az iszlám hitoktatást az iskolákban.

Szociális ellátások maradjanak nemzeti ellenőrzés alatt

Uniós külföldiek százezrei szerepelnek a munkakeresőknek nyújtott Grundsicherung kedvezményezettjeiként. Az AfD az álláskeresők alapvető biztonsága érdekében nyújtott ellátások igénybevételére vonatkozó nemzeti rendeletek módosítását szorgalmazza annak érdekében, hogy csak azok az uniós külföldiek igényelhessenek ilyen juttatást, akik beutazáskor megélhetésüket biztosító tevékenységhez kezdenek és azt ésszerű ideig végezték is belül gyakorolják. A létfenntartásukat biztosító tevékenységet illetve a munkanélküli ellátást követően egy évre korlátoznák a munakakeresőknek járó Grundsicherung folyósítását.

Nem folyósítanák a szociális juttatásokat külföldi számlákra

Az olyan szociális ellátásokat, mint a Hartz IV vagy a szociális segély, a kedvezményezett kívánságától függően jelenleg külföldi számlákra is átutalják. A túlfizetések vagy a helytelen kifizetések csak nehéz körülmények között követelhetők vissza, ami jelentős anyagi károkat okoz a német szociális rendszernek. Ez további terhet ró minden adófizetőre. Ezért azt követeli az AfD, hogy a szociális juttatásokat csak belföldi számlákra utalják.

Források: bpb.de, tagesschau.de, afd.tools