Végkielégítés Németországban -milyen összegre számíthatsz?
Milyen esetekben járhat a végkielégítés? Nézzük meg.
A főnököd meg szeretne szabadulni tőled, de lelkiismeretét megnyugtatva végkielégítést ajánl fel, hogy az elbocsájtás könnyebben menjen. Mit kell tudnod a végkielégítésről Németországban? Mik a feltételek, és milyen összegre számíthatsz, ha ilyen helyzetbe kerülsz? Következzenek a részletek.
Maradnál még a munkahelyeden, de valamilyen okból menned kell. Valószínűleg úgy gondolod, hogy megillet a végkielégítés, azonban ez tévedés. Ugyanis a főnököd dönti el, hogy a munkahelyed elvesztéséért kárpótol-e egy meghatározott pénzösszeggel, vagy sem.
Ha úgy dönt, hogy megadja a végkielégítést, kölcsönösen megállapodtok a munkaviszony felbontásában, és köttök egy megszüntető szerződést. Ezután következik a végkielégítés kifizetése.
A végkielégítés összege
Ha a munkavállalók üzemi felmondást kapnak (Betriebsbedingte Kündigung), bizonyos feltételek mellett jogosultak lehetnek egy egyszeri kifizetésre a § 1a Kündigungsschutzgesetz (KSchG) szerint. A végkielégítési igény a felmondási idő lejártával áll fenn, feltéve, hogy a háromhetes határidőn belül nem emelnek munkajogi keresetet és a munkáltató a felmondásban erre vonatkozó utalást tett. Ez azt mutatja, hogy a munkáltatónak választási lehetősége van, hogy az üzemi felmondással végkielégítést ajánl-e a "keresetlemondás" esetére. A § 1a KSchG szabályozása tehát nem alapoz meg feltétlen minimális igényt a végkielégítésre.
A végkielégítés összege törvényileg szabályozott a § 1a Abs. 2 KSchG-ben, és az egy hónapi kereset felét teszi ki minden ledolgozott évre. Tehát ha valaki 20 évet dolgozott a cégnél akkor 10 havi fizetés kifizetésére számíthat.
Kevés esély a munkaerőpiacon, az életkor, a családi állapot vagy egy peres ügy veszélye befolyásolhatják az összeg nagyságát. Így, ha vereség fenyegeti a munkaadót, több végkielégítést lesz hajlandó fizetni.
A végkielégítés kifizetése
A végkielégítés a munkaviszony megszűnésének hónapjában fizetendő. Számítási alapként szolgálnak a prémiumok, pótlékok és a szabadságpénz.
Vállalati elbocsájtáskor a munkavállalót felmondás esetén megillető védelem (Kündigungsschutzgesetz) előírja a végkielégítést. Ez esetben a munkavállalót egy fél bruttó fizetés összeg illeti meg (megállapodás szerint lehet nagyobb összegről szó) a következő feltételeknek megfelelően: a munkaadónak sürgős vállalati követelményekkel kell indokolnia döntését, a munkaadónak ebben nem lehet kifogása, és a munkaadónak mindkettőre hivatkoznia kell a felmondásban.
A munkavállalónak nem áll jogában a bírósághoz fordulni az elbocsájtása miatt, és egyúttal elzsebelnie a végkielégítést a három hetes kereseti határidőn belül. Hiszen pontosan az lenne a végkielégítés lényege, hogy mindenki megússza az elbocsájtást jogi perpatvar nélkül.
Mire figyelj még? Végkielégítés esetén a munkaügyi bíróság három hónapos lezárási időt rendelhet el. Ezért különösen óvatosnak kell lenned a megszüntető szerződéseknél.
Végezetül a munkaadónak be kell tartania a felmondási határidőt. Ezért a munkaviszonyt nem bonthatja fel a felmondási határidőn belül a megszüntetési szerződésre hivatkozva.
Kisebb végkielégítés nyugdíj előtt: Diszkrimináció vagy sem?
Tömeges elbocsátáskor a szociális terv alacsonyabb végkielégítést írhat elő a nyugdíjhoz közeli életkorúak számára. Ezt tartalmazza a Nürnbergi Tartományi Munkaügyi Bíróság (LAG) határozatának (8 Sa 164/22) ítélete, amelyre a Haufe.de szakportál hívta fele a figyelmet. A konkrét esetben az üzemi tanács jelentős létszámcsökkentés miatt létszámleépítési tervről tárgyalt a munkáltatóval. Az érintett munkavállalók végkielégítését a szolgálati idő és a fizetés összege alapján számították ki. A 62 év feletti idősebb munkavállalók számára azonban a szociális terv csökkentett végkielégítést tartalmazott. Ez ellen pert indított egy közel 62 éves munkavállaló, aki 2022 januárjától levonásokkal igényelhetett korengedményes nyugdíjat. A nürnbergi bíróság (elsőfokú bíróság: Bayreuthi Munkaügyi Bíróság, 5 Ca 86/21), amely másodfokon foglalkozott az üggyel, más álláspontra helyezkedett: megengedhetőnek tartotta a szociális tervben szereplő végkielégítésre vonatkozó rendelkezést. Az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény szerint a felek többek között kizárhatják a munkavállalókat a szociális terv juttatásaiból, mivel az I-es típusú munkanélküli-ellátás (ALG I) folyósítását követően esetlegesen nyugdíjra lehetnek jogosultak. A bíróság szerint a nyugdíjhoz közeli élektori csoportok szociális tervből származó juttatásainak csökkentése vagy a végkielégítésből való kizárása főszabály szerint arra is alkalmas, hogy nagyobb pénzügyi forrásokat bocsássanak más munkavállalói csoportok rendelkezésére. A nürnbergi Munkaügyi Felsőbíróság a jogi kérdés alapvető fontossága miatt engedélyezte a fellebbezést. Jelenleg az ügy fellebbezésének tárgyalása folyamatban van a Szövetségi Munkaügyi Bíróság előtt.
