Szabadságra vonatkozó szabályok Németországban: Kérdezz-felelek
Nyolc fontos tény a szabadságolásról
Az első európai jogszabály a szabadságnapok szabályozásáról már az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Az akkori szabályok 3-6 napnyi fizetett szabadság volt a szokásos. Főleg a sörfőzdék voltak azok, ahol sikerült a munkavállalóknak kollektív megállapodásban érvényesíteni jogaikat. Németországban a nagy áttörést 1963-ban a szabadságnapokról szóló német szövetségi jogszabály, a Bundesurlaubsgesetz (BUrlG) írta elő a fizetett szabadságnapok minimumát.
A DREMO GmbH vendégcikke
Erre minden munkavállalónak és alkalmazottnak joga volt. Ezen kívül létrejöttek olyan különleges irányelvek is, ahol a különböző ágazatokban a tárgyalófelek (szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek) a minimális szabályokon túlmutató speciális irányelveket állapítottak meg. Ilyen értelmű rendelkezéseket felvettek a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó kollektív megállapodásba is.
1. Mindenkinek majdnem öt hét szabadság jár; ez áll a szabadságról szóló szövetségi törvényben.
Nem pontosan! Az említett minimum 24 munkanap szabadság csak akkor érvényes, ha hatnapos munkahéten át dolgozik a munkavállaló. A szokásos ötnapos munkahét esetén viszont a szabály az, hogy 20 nap a minimálisan biztosítandó törvényes éves szabadságnapok száma.
2. A próbaidő alatt nem kötelező fizetett szabadságot adni
Ez sem igaz! A munkaviszony első 6 hónapja során a munkavállaló időarányosan kap fizetett szabadságot Németországban: az éves szabadság egy tizenketted részét kell kiadni a munkaviszony minden teljes egészében ledolgozott hónapja alapján. Amennyiben mondjuk 24 nap éves szabadság járna, és már négy egész hónapot dolgozott le a próbaidő során, akkor nyolc nap szabadságra jogosult.
3. A szabadságot kötelező az éven belül szétosztva, arányosan kivenni. A munkáltató hozza meg azt a döntést, hogy ez legfeljebb mennyi egymást követő nap lehet.
Ez nem így van! A jogalkotó minimális értéket határoz meg. Ötnapos munkahét esetén, amennyiben a munkavállaló tíz egymást követő munkanapot szeretne igénybe venni, akkor azt alapesetben "egybefüggően kötelező kiadni".
4. Az igénybe nem vett szabadságnapok helyett pénzbeli megváltás választható.
Nem így van! Mivel a szabadság "pihenési célt szolgál", a szövetségi szabadságról szóló törvény alapján a szabadság megfizetését nem lehet megtervezni.
5. Általában megoldható fél nap szabadság igénybe vétele is.
Ez nem helyes. A félnapos szabadság sok vállalatnál elfogadott, a német szabadságolásról szóló törvényben azonban ez nincs nevesítve. A munkáltató jóindulatán múlik, hogy ebbe beleegyezik-e.
6. Amennyiben beteg lesz valaki szabadsága idején, akkor nem kell orvosi igazolásra.
A munkavállalóknak a szabadságuk idején is tájékoztatniuk kell a munkáltatót betegségükről a megbetegedés első napján. Amennyiben külföldön lesz beteg, akkor néhány speciális szabály érvényes.
7. A fennmaradt szabadság a tárgyévet követő év március 31-én lejár.
Nem! Az Európai Bíróság (EB) döntése alapján a szabadságnapokra vonatkozó jogosultság többé nem évül el automatikusan. A munkáltató köteles kiadni a szabadságot még az adott naptári évben kiadni. Ezen felül a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalókat időben, írásban tájékoztassa arról, hogy a szabadságot legkésőbb december 31-ig, illetve a rá következő év március 31-ig ki kell venni.
8. A szabadság idején lehet dolgozni más munkaadónál.
Ez nem engedélyezett! A szabadság "fizetett szabadidő", ezért pihenésre és regenerálódásra való. A jogszabály szerint a munkavállalók ezen idő alatt nem végezhetnek "a szabadság céljával ellentétes jövedelemszerző tevékenységet (díjazás ellenében folytatott tevékenységet)".
Amerikai kutatók tanulmánya kimutatta, hogy a pihenés lényeges az egészség megőrzése miatt. Húsz éven keresztül hosszú távú vizsgálatot végeztek 12 000 ember részvételével. Az eredmény a következő: azok között, akik ritkán mentek szabadságra, az utána következő években nagyjából 30 százalékkal nagyobb eséllyel nőtt meg a szívrohamban való elhalálozás valószínűsége.
Minden munkatársunknak élményekkel teli és pihentető szabadságot kívánunk!
Amennyiben bármi kérdése van a DREMO-val vagy személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatban, kérjük, bármikor keressen minket bizalommal. Megtalál bennünket személyesen drezdai irodánkban, telefonon vagy e-mailben.
A Dremo állásai oldalunkon itt tekinthetők meg: Németországi munkalehetőségek a DREMO által.
Kapcsolattartó:
Gutay Katalin
k.gutay@dremo.com
Overbeckstraße 21, D-01139 Dresden
+493518977523
+3662815008
munka@dremo.com
