Válóper után az érintett felek (szülő – gyerek) kölcsönösen láthatási joggal (Umgangsrecht) rendelkeznek, a gyermek érdekeinek megfelelően, ami a különálló szülőnek nemcsak jogot hanem egyben köttelezettséget is jelent. Örök kérdés marad azonban, hogy milyen gyakran, mikor és milyen körülmények között történik ez, valamint mi történik, ha az egyik szülő nem élhet szabadon a kapcsolattartás jogával.
Törvények a láthatási jogról Németországban
Habár a § 1684 BGB törvényhatározatban szó van erről, mégsem létezik egy konkrét szabályozása annak, hogy mennyi ideig és milyen gyakran érvényesíthető a kapcsolattartási jog, mivel mindez a két szülő közös megállapodása alapján kellene létrejöjjön és csak akkor dönt erről a gyámhivatal, ha nem tudnak megegyezni a szülők (általában azonban a nevelő szülő több időt tölt a gyerekkel, mint a különálló).
Látogatások és ottalvás
A láthatási jog meghatározásában, a német jogrendszer mindig a gyermek érdekeit tartja szemelőtt, például a gyermek korát, teherbíróképességét és kötődését valamelyik szülőhöz, de szamít a távolság is az elvált szülő lakhelyétől. Például egy kisgyermeknek a látogatásai rövidebbek, de sűrűbbek, mint egy nagyobb gyereké. A hangsúly itt a folyamatosságon kellene legyen, mivel egy gyereknek rendszeres látogatásokra van szüksége ahhoz, hogy el ne hidegüljön a különálló szülőtől (Ez megtörténhet telefonon, messengeren, levélen, videomessengeren keresztül is).
Szintén szülői megegyezés alapján történik az ottalvás is, pld. mostanság elterjedt az, hogy az iskolás gyerek minden második hétvégéjét a különálló szülőnél töltse.
Megtörténhet, hogy betegség, utazás vagy egyéb ok miatt elmarad a látogatás, ilyenkor szükségessé válik a bepótolás, figyelembe véve ennek beosztását úgy, hogy az ne terhelje le a gyereket.
Ünnepnapok és vakáció
A különálló szülőnek joga van vakáció ideje alatt elutazni a gyerekkel, az általa választott helyre és a törvényesen előre meghatározott ünnepnapokat együtt tölteni vele.
A láthatási jog felfüggesztése (§ 1684 III BGB)
Ha a gyermek érdekei megkövetelik (pld. agresszívítás miatt), a különálló szülő gyámhivatali határozat nyomán elveszítheti a kapcsolattartási jogát. Nem számít felfüggesztési oknak viszont a szülők állandó jellegű veszekedése vagy a gyermek hangulati visszautasítása (tartósabb visszautasítást azonban már figyelembe vehetnek).
A kapcsolattartás megakadályozása és következményei
Mi történik, ha a nevelő szülő megszegi a § 1684 II BGB törvényt és megakadályozza a láthatási jog gyakorlását? Ebben az esetben többféle eljárás indítható be ellene, például:
- Kártérítést kell fizetnie a visszautasított félnek (például ha vonatjegyek már meg voltak véve és a nevelő szülő nem nyit ajtót)
- A gyámhatóság által kiszabott pénzbeli bírságot kell fizetnie
- Súlyos esetben a gyámhatósag kezdeményezni szokta a gyermek védelembe vételét (§ 1684 III 3 BGB.)
- Visszavonhatják az eltartási díjra való jogosultságot (§ 1579 Nr. 7 BGB) - kivétel hogyha ez negatívan befolyásolja a gyermek érdekeit.
Ha semmilyen büntető eljárás nem használ, végső soron a nevelő szülő elveszítheti akár a gyermek fölötti gondozási jogát is (részben vagy egészen), főleg hogyha bebizonyosodik, hogy a kapcsolattartás akadályozással maradandó károkat okozott a gyermek fejlődésében.
Németországi Munkalehetőségek
