1500 euró koronabónuszt adhat adómentesen a munkaadó

A jövedelamadóról szóló törvény 3. paragrafus 11. pontja alapján “adómentesek az egyébként fizetett béren felül azok a segítségek és támogatások, amelyeket a munkaadó munkavállalói részére támogatásként és dologi juttatásként ad 2020. március 1 és 2021. június 30. között a koronavírus-járvány által okozott által okozott nehézségek alapján, 1500 euró összeghatárig”.

UPDATE 2022 márc. 18: 2022 március végéig tolták ki a határidőt. Eddig fizethetik ki a munkavállalóknak az egyszeri 1500 eurót. Ennek előfeltétele, hogy a már esedékes munkabéren felül folyósítsák a juttatásokat és a támogatást​. Erről ITT írtunk részletesen.

Ezt a fajta kedvezményt németül Corona-Sonderzahlungnak (koronavírus miatti külön kifizetésnek) is hívják a szakirodalomban.

Az intézkedés eredetileg 2020. december 31-ig volt hatályban, de az 2020. évi adótörvényben ezt fél évvel meghosszabbították. A hosszabbítás mindenesetre nem jelenti azt, hogy ha már egyszer kaptál ezen a jogcímen adómentes juttatást, akkor újból jogosult lennél rá.

Fontos, hogy az adómentes juttatásokat a bérnyilvántartásba be kell vezetni.

Mit jelent a kiegészítő jelleg?

Béren felüli kiegészítő juttatásról a Szövetségi Pénzügyi Törvényszék (Bundesfinanzhof) szerint akkor van szó, ha a járulékos összeget, az amúgy is járó munkabéren felül felhasználási cél szerint kötött módon nyújtják (vö. BFH 01.08.2019 – VI R 32/18). A törvényszéki ítélet alapján a kiegészítő jelleg követelményét a bérfizetés időpontjára vonatkozva kell értelmezni. A munkajogi megegyezéssel módosított bérformaváltásnak tehát nincs kedvezőtlen kihatása a kedvezményre. Az adóhatóság mindenesetre belső utasításban elrendelte, hogy az ítéletet ne alkalmazzák a konkrét jogeseten túl.

2020. december 18-án mindenesetre az éves adótörvénybe bevezetett új rendelkezés (EStG 8. paragrafus, 4. bekezdés) a törvény egészére nézve tisztázza, hogy csak valódi kiegészítő munkaadói juttatások élveznek adókedvezményt. A munkaadói munkaviszonyra tekintettel adott juttatásokra, vagy a munkaadó meghagyása alapján harmadik fél által nyújtott jutttatásokra (dologi támogatásokra és juttatásokra) csak akkor érvényes, hogy azok “az egyébként fizetett béren felül” vannak nyújtva, amennyiben

• a juttatást nem vonják le a munkabérből
• a munkabérigényt nem csökkenti a juttatás
• a célhoz kötött juttatást nem egy már korábban megállapodott jövőbeni béremelés helyett adják
• a juttatás elmaradása esetén nem emelik meg a munkabért

Milyen hatással van koronavírus miatti külön kifizetéseknek a többi adókedvezményre?

A pénzügyminisztérium kifejtette, hogy a 11a pontban nyújtott kedvezménynek elsőbbsége van a többi adómentességi jogalappal szemben, vagyis a többi adómentességet és átalánykedvezményt nem érinti. Ezeket továbbra is igénybe lehet venni ennek a cikknek a bevezetőjében említett törvényi helyben biztosított kedvezmény mellett.

Fontos tudni azonban, hogy a Kurzarbeitergeld kiegészítésére fizetett munkaadói kiegészítést a járulékkötelezettségi határ összege (Beitragsbemessungsgrenze) amúgy is kedvezményben részesülnek, vagyis nem esnek ezen adómentességi kedvezmény alá. Az olyan támogatásokra, amit a munkaadó a Kurzarbeitergeld kiegyenlítésére a járulékkötelezettségi határ felett ad, sem ez a kedvezmény nem érvényes, sem pedig a Kurzarbeitergeld adómentességéről szóló 3. paragrafus 2. bekezdésének a) pontja nem érvényes.

Kell-e társadalombiztosítási díjakat fizetni az ilyen juttatásuk után?

Nem, a támogatások mentesek a társadalombiztosítási díjfizetési kötelezettségtől.

Forrás: haufe.de, gesetze-im-internet.de, nwb.de