A munkaerő-kölcsönzés szabályai az ápolásban
Kölcsönzött munkaerőként kedvező feltételekkel is végezhet értékes munkát
Egyre inkább hallható válnak a kórházi és idősgondozási szövetségek kezdeményezései a munkaerő-kölcsönzés visszaszorítására vagy akár teljes megszüntetésére. Vajon ez tényleg megoldja a gondozási szakma gondjait?
A DREMO GmbH vendégcikke
Milyen okai vannak ennek a követelésnek?
- Legelsősorban a munkaerő-kölcsönzés előfordulási gyakoriságát nehezményezik az ápolás területén.
- Olyan módon érvelnek, hogy a kölcsönzött alkalmazottak képzettsége alacsonyabb szintű, és emiatt nem kielégítő az ellátás minősége.
- Magas a fluktuáció, mert a kölcsönzött munkavállalók sokszor bizonytalan munkahelyeken végeznek szolgálatot.
- A kölcsönzött munkavállalók keresete alacsonyabb, mint állandó szerződéssel alkalmazott társaiké, munkakörülményeik pedig sokszor rosszabbak.
- Fokozódna a konkurrenciaharc a nyugdíjas- és az idősotthonok között.
- A személyzet ideiglenes alkalmazásának magas költségei lennének.
A személyzeti szolgáltatók, ezen belül is a kölcsönzött munkavállalóként dolgozó idősgondozók és ápolók vehemensek elutasítják ezeket a véleményet.
Mert a valódi tények a következők:
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal adatai alapján az ápolásban foglalkoztatottak közül csupán 2,2 százalékot tesz ki a kölcsönzött munkaerő aránya. Őket leginkább akkor alkalmazzák, amikor a legnagyobb a munkaterhelés vagy amikor betegség miatt helyettesítésre van szüksége. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nyugdíjas- és idősotthonokban az állandó személyzetük önállóan már nem tudják elvégezni az elvárt munkamennyiséget.
A munkaerő-kölcsönzés módot ad azon segéd- és szakápolók foglalkoztatására, akik már nem tudnak megbirkózni az ápolás területén előállt helyzettel, viszont a továbbiakban is a tanult szakmájukban szeretnének munkát végezni.
A munkaerő-kölcsönzés dolgozóinknak rugalmasságot jelent a megbízások terén, határozatlan idejű állandó szerződéssel, kedvező pótlékokkal és prémiumokkal járó bérezést, méltányos munkakörülményeket, a szakápolók esetében pedig beleszólást a munkabeosztás kialakításába.
A megbízó vállalatok illetve ápolási intézmények rugalmasságot nyernek, mivel ők döntenek a megbízás időtartamáról. Ezen kívül időt és munkaerő-toborzásra fordított pénzügyi eszközöket spórolhatnak. A munkaerő-kölcsönzés túl magas költségeinek vádja tehát nem megalapozott. Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalat nem csupán a munkavállalók bérét fizeti ki, hanem leveszi a bérbevevő cég válláról a munkavállalók teljes társadalombiztosítási járulékának terhét is.
A politikai döntéshozók és az ápolási szakma számára is komoly feladatot jelent, hogy hosszú távra megoldásokat találjanak a hiányzó szakképzett munkaerő pótlására, amely képes kielégíteni az ápolószemélyzet iránti fokozódó keresletet. Az nem megoldás, hogy áthárítsák a felelősséget a személyzeti szolgáltatókra, és még köszönőviszonyban sincs a tényekkel.
A DREMO továbbra is módot kíván adni az elkötelezett ápolóknak, hogy tanult szakmájukat hivatástudattal végezhessék, anélkül, hogy kockáztatnák az egyensúlyt munkájuk és a magánéletük között.
Gutay Katalin
k.gutay@dremo.com
Overbeckstraße 21, D-01139 Dresden
+493518977523
+3662815008
munka@dremo.com
