Mennyi kaució jár kiköltözéskor, ha befektette pénzedet a bérbeadó?
Mintegy 60 évvel ezelőtt Kölnben egy ingatlankezelő cég 800 DM (német márka) összegű kauciót vett át egy bérlőtől. Ez a pénzből időközben 100 ezer eurónál is többet fialt – ugyanis a bérleti szerződés szerint részvénybe fektették, mégpedig igencsak sikeresen. A bérbeadó a befektetés hasznát nem akarta átadni a bérlőnek. Ebben kérdésben kellett a kölni bíróságnak (Amtsgericht Köln) döntést hoznia, amire múlt héten került sor (Ítélethozatal időpontja: 19.07.2022., AZ: 203 C 199/21)
A felperes szüleinek Kölnben bekövetkezett halála most lányuknak vissza kell kapnia az egykori kauciót egykori bérbeadójuktól. A lakástulajdonos cég nem elégítheti ki őket az egykor letétbe helyezett 800 márka visszafizetése által - így döntött a kölni városi bíróság kedden kihirdetett ítéletében. A bérleti szerződésben foglalt, ezzel ellentétes egyezség semmissé lett nyilvánítva.
A felperes szülei, akik azóta meghaltak, 1960-ban béreltek egy lakást egy kölni lakástársaságtól. 800 márka letétet fizettek annak idején. A bérleti szerződésben az állt, hogy a bérbeadónak megengedik, hogy a pénzt részvényekbe fektesse be - amit meg is tettek. Ezenkívül megállapodtak abban is, hogy a bérbeadó a bérleti szerződés lejárta után a bérbeadó szabadon dönthet, hogy átadja a részvényeket, vagy kifizeti a "800 DM letéti összeget". A bíróság ezt a döntési szabadságot semmisítette meg most és kötelezte alperest bérbeadót a részvényekből származó, időközben 100 ezer értékűre növekedett értéknövekedés kifizetésére.
Az ügy teljes háttere elolvasható – német nyelven – EBBEN a cikkben.
Forrás: lto.de, wdr.de
Milyen határidőig kell visszaadni a kauciót a bérbeadónak miután kiköltöztél?
Egy állandó jelleggel vitatott jogi probléma az, hogy mikor és milyen körülmények között kell a bérbeadó visszaadja a bérlőnek az un. kauciót (óvadék, biztonsági letét, garancia).
A lakbérlési szerződés lejárása után elkezdődhet a kaució visszaszolgáltatásának a folyamata, attól függően, hogy éppen milyen feltételek között volt befizetve, kamattal vagy banki kezességgel (Bankbürgerschaft).
Habár a bérlőnek érdeke lenne minél hamarább visszakapni az összeget, a bérbeadók nem sietnek ezzel, mivel a kaució későbbi visszafizetése jogilag is támogatott eljárás (BGH, Az.: VIII ZR 71/05).
Ennek főbb okai közé tartoznak a rezsiköltségek elhúzodó visszafizetési folyamata, az esetleges szükségessé vált feljavítási munkálatok és a be nem fejezett lakásfelújítási munkálatok.
A visszafizetésre nem léteznek jogilag konkrétan megszabott határidők sem, ez minden eset sajátos körülményeitől függ: Ha például a rezsiköltségek kifizetésérol van szó, fennáll a lehetőség, hogy a bérbeadó 12 honapig is visszatarthatja a kauciót, mivel nem tudhatja előre, hogy milyen költségekre számíthat egy késobbi időpontban.
Vannak esetek, amikor a bérlő követelheti a kaució egy részének visszaszolgáltatását, de az is megtörténhet, hogy közös megállapodás alapján a két fél fenntart egy bizonyos biztonsági kauciós ósszeget, ahonnan a később felmerülő költségeket fedezhetik.
Bírói ítélet nyomán vagy szokásos módon 3 hónapot kap a bérbeadó, hogy megállapítsa a bérlő által okozott esetleges károkat, de az is megtörténhet, hogy éppen 6 honapra vagy 1 évre nyúlik ki a határidő, hogyha a körülmények megkövetelik (be nem fejezett felújítási munkálatok, pereskedés esetén).
Németországi Munkalehetőségek
