Ugrás a tartalomra

Részvényalapú nyugdíj Németországban: Megtették az első lépést

Az állam piacon fekteti be a nyugdíjjárulékok egy részét


A részvényalapú nyugdíj helyett csak részvénytartalék-alap lesz. A jelenlegi tervek kompromisszumot jelentenek a 48 százalékos nyugdíjszint és a járulékkulcs maximum 20 százalékon megtartása érdekében. A Pénzügyminisztérium "alapkoncepciója", amelyet már egyeztettek a Munkaügyi Minisztériummal és a Gazdasági Minisztériummal, a következő "időskori előtakarékossági ütemtervet" irányozza elő: Jövőre tízmilliárd eurós tőkeállományt különítenek el tőkepiaci befektetési célból. Ezenkívül tárgyi hozzájárulás formájában is juttatnak vagyont az alapba. Ezek közé például a szövetségi állam olyan befektetései tartozhatnak, mint a Deutsche Telekom vagy a Deutsche Post állami részvénycsomagjai.

2030 közepétől a tőkeállomány hozambevételének "hozzá kell járulnia a kötelező nyugdíjbiztosítás járulékkulcsának stabilizálásához". Annak érdekében, hogy a pénzt globálisan a tőkepiacon fektessék be, a szövetségi kormány "független közjogi testületet" kíván létrehozni. Ennek a befektetési bizottságnak a részvénytartalékalap portfóliójában lévő pozíciókra vonatkozólag "a vagyonkezelés keretfeltételeinek meghatározása" által együttdöntési jogot fognak biztosítani.

Forrás: n-tv.de


Mit jelent az részvényalapú nyugdíj bevezetése?

Tőkealapú lehet a német nyugdíj egy része és kötelezhetnek erre

Kelt: 2021. december 8.

Az új kormány bevezeti a részvény által finanszírozott időskori ellátás lehetőségét. A koalíciós partnerek erre a "részvénynyugdíj" (Aktienrente) kifejezést találták ki. Mit változik ezáltal a polgárok számára? Milyen következményekkel jár ez a tőkepiacra nézve?

Minden megváltozik a nyugdíjjal kapcsolatban? Nem éppen. A kormány rövid távon ugyanis inkább a folytonosságot támogatja, mint az teljes fordulatot. A lényegen nem akarnak változtatni: a nyugdíjkorhatárt továbbra is fokozatosan 67 évre kell emelni, de tovább nem.

A nyugdíjaknak az aktív kori jövedelemhez viszonyított szintje továbbra is 48 százalék marad, és a munkavállalók járulékfizetését továbbra is maximálják. A következő négy évben legfeljebb 20 százalékra nőhetnek. A jelenlegi mérték 18,6 százalék. Rövid és középtávon kevés változás lesz a mintegy 20 millió nyugdíjas és a munkavállalók esetében is.

De: A nyugdíjak következő generációi számára a helyzet egészen más. A koalíciós partnerek úgy akarják megváltoztatni a nyugdíjrendszert, hogy a törvényes nyugdíjat a jövőben ne teljes mértékben a járulékokból finanszírozzák. Eddig a fiatalok fizetik az idősek nyugdíját a járulékaikkal. Mivel a demográfiai változások miatt egyre több idős és kevesebb fiatal van, ezt a rendszert összeomlás fenyegeti.

Pénzügyi alapok mindenkinek

Az új kormány szándékai szerint ezért a nyugdíjellátást a jövőben részben tőkealapon kell finanszírozni. Az FDP erre az Aktienrente kifejezést találta ki. Céljuk az, hogy bevezesse a jövőbeli nyugdíjasokat a tőkepiacra. A koalíciós megállapodás szerint erre a célra egy "állandó alapot" terveznek, amelyet "szakmailag egy független köztestület kezel, és globálisan befektet".

Az alap tartósan védeni fogja a polgárok tulajdonjogát, másként szólva: az állam nem fér hozzá a befizetett hozzájárulásokhoz.

Eddig a németeknek kevesebb mint 18 százaléka fektetett be részvényekbe. Ez most automatikusan meg fog változni. Andreas Hackethal, a frankfurti Goethe Egyetem pénzügyi professzora értelmesnek tartja a lépést. Egyrészt a jelenlegi alacsony kamatozású időkben lehetővé tenné magasabb hozamok elérését – ehhez az kell, hogy az alap sikeresen fektessen be.

Demokratikusabbá válnak a piacok?

Másrészt pedig a németek jobban fognak hozzáállni a részvényekhez. "Jön egy fordulópont, amikor megdől a klisé, hogy "a részvények csak a szakértőknek és a gazdagoknak valók", véli Hackethal. "Amikor az akadályok csökkenni fognak, több ember fog részvényekbe fektetni." Ez az új kormány magán- és vállalati nyugdíjakra vonatkozó terveinek is kedvezne a. Azok, akik vállalati nyugdíjat is építenek, a jövőben több befektetési lehetőségük lesz és így remélhetőleg magasabb hozamot érhetnek el. A magánnyugdíj-megtakarítást "alapvetően" meg kell reformálni egy nyilvánosan finanszírozott, kedvező ajánlatot nyújtó alapon keresztül.

A tőkepiac számára viszont a részvényalapú nyugdíjba való belépés azt is jelentené, hogy az állam nagybefektetővé válna, nagyobb hatalommal az alap kezelésén keresztül.

A nagy kérdés az, hogy pontosan hogyan fogják szabályozni ezt az alapot. A koalíciós megállapodás a részletekről nem sokat árul el. Az FDP koncepciója előírja, hogy minden biztosított a bruttó jövedelmének két százalékát a munkáltatók részvételével fizeti be az alapba. Ezért lehetőség lenne arra is, hogy önkéntesen többet fizessünk, vagy más befektetési termékekbe fektessünk be helyette.

Személyre szabható lesz az új lehetőség?


Hackethal a részvényjáradékok személyre szabhatósága mellett érvel. "Ha nem akarsz befektetni bizonyos iparágakba, és például zöld beruházásokba fektetni a pénzedet, akkor ennek lehetségesnek kell lenni." A részvények arányának is változónak kell lennie”. Elméletileg a részvényalapú nyugdíjnak mindenki számára kedvező lehet, beleértve azokat is, akik röviddel a nyugdíj előtt állnak. "Azonban az kamatos kamat hatása általában tíz évbe is telhet" - mondja Hackethal. "Nincs olyan, hogy gyors, magas nyugdíj."
Bármennyire is hirdetni fogja az FDP a részvényalapú nyugdíj lehetőségét az elkövetkező hetekben, mindig marad egy maradék kockázat. Ez akkor is így van, ha szigorúan fogják felügyelni az alapot. "A szabály az, hogy a kockázattal arányos a hozadék. Nincs hozamgarancia."

Forrás: n-tv.de