Ugrás a tartalomra

Ki fizet Németországban, ha nem tudsz dolgozni?

:rdemes ismerni mit tartalmaznak a biztosítási feltételeid


A lényegről röviden

  • A „keresőképtelenségi biztosítás” kifejezést a köznyelv gyakran használja a foglalkozási rokkantsági biztosítás vonatkozásában.
  • Szigorúan véve azonban a keresőképtelenség és a foglalkozási rokkantság nem ugyanazt fedi.
  • Amennyiben valaki keresőképtelen, akkor van esély rá, hogy munkaképessége teljes mértékben helyreállhat. A felépülés idején a törvényes rendszerben biztosítással rendelkezők hat hétig a szokásos bérüket kapják, majd utána követően táppénzt.
  • A foglalkozási rokkantsági biztosítás viszont csak akkor fizet, amennyiben a biztosított tartósan nem tud tovább dolgozni a munkájában.
  • Bizonyos foglalkozási rokkantsági biztosítási kötvények azonban magukban foglalnak rokkantsági záradékot.

A munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság közötti különbség

Ugyan a munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság szakkifejezéseket sokszor egyenértékűen használják, a meghatározásukban vannak különbségek. Ezek döntő fontosságúak lehetnek, amikor arról van szó, hogy valaki kap-e pénzt a biztosítótól vagy nem.

Munkaképtelenség esetén van kilátás a gyógyulásra

Munkaképtelen az a személy, aki egészségügyi okokból átmenetileg nem képes munkavégzésre. Ez lehet egy veszélyeztetett terhesség, lábtörés vagy például súlyos betegség miatt. Az egyetlen lényeges tényező, hogy az orvosnak tanúsítania kell a munkaképtelenséget, vagyis beteglapot kell kiállítania az érintett személyről.

A törvényes egészségbiztosítással rendelkező személy, aki betegszabadságon van, hat héten át tovább kapja a munkáltatótól a szokásos fizetését. Amennyiben a munkavállaló ezen időszakot követően még mindig nem képes dolgozni, a törvényes egészségbiztosítási pénztár vállalja fel az ellátást. Táppénzt fizet, melynek a maximális összege a bruttó fizetés 70 százaléka. A törvényes biztosítottak három éven belül legfeljebb 78 hétig lehetnek betegszabadságon (§ 48. mondat 1 SGB V). A 78 hetet mérséklik azok az időszakok, amíg a betegbiztosítási ellátásra való jogosultság szünetel, például ha a biztosított személy szülési ellátásban részesül, vagy éppen a munkáltató által fizetett hathetes továbbfolyósítási időszak (Lohnfortzahlung) idején (§ 49 SGB V). A munkavállalók emiatt alapszabályként 72 hétig jogosultak táppénzre.
Amennyiben a táppénz nem elegendő, vagy ha magánbiztosított vagy, és nem a kötelező egészségbiztosítási rendszeren keresztül kapsz ellátást, akkor erre az időre biztosíthatod magad egy magán betegségbiztosítással.

Foglalkozási rokkantságról akkor van szó, ha tartósan munkaképtelen vagy.

A keresőképtelenség egyik lényeges ismérve, hogy nem stabil állapotról van szó: Amennyiben valakit munkaképtelennek minősítenek, az orvos abból indul ki, hogy belátható időn belül a beteg állapota kezelésekkel és rehabilitációs kúrákkal annyira javítható, hogy újra munkaképessé váljon.

A magán foglalkozási rokkantsági biztosítás csak abban az esetben fizeti ki a megállapított nyugdíjat, amennyiben ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó. Ennek oka az, hogy egy személy csak akkor tekinthető foglalkozásképtelennek, amennyiben valószínűsíthető, hogy hosszú távon már nem lesz képes egészségkárosodás nélkül a legutóbbi foglalkozását változatlanul gyakorolni (§ 172 VVG (2) bekezdés).
Sokszor viszont nem könnyű felmérni, hogy egy baleset vagy betegség után visszamarad-e állandó károsodás. Ezért a jó foglalkozási rokkantsági tarifák járadékot nyújtanak, attól kezdődően, hogy a foglalkozási rokkantság várhatóan hat hónapnál tovább tart. Ez elégséges, hogy a szolgáltatók feltételezzék, hogy az egészségi állapot javulására belátható időn belül nem lehet számítani.

A biztosító mindazonáltal rendszeres időközönként megvizsgálhatja, hogy a biztosított még mindig munkaképtelen-e. Amennyiben a várakozásokkal ellentétben egyértelműen javult állapota, a foglalkozási rokkantsági biztosítás akár meg is szüntetheti a pénz folyósítását. A biztosítottnak azonban semmit sem kell visszafizetnie. A nyugdíj akkor is megszűnik, ha a biztosított a korábbi foglalkozásához hasonló új munkahelyet talált.

Ahhoz viszont, hogy foglalkozási rokkantsági nyugdíjban részesülhess, nem kell teljesen munkaképtelennek lenned, hanem csak 50 százalékos foglalkozási rokkantsági mértéket kell elérned. Ez annyit tesz, hogy elvesztetted cselekvőképességednek legalább a felét, és már nem vagy képes a szakmád szempontjából fontos tevékenységeket elvégezni.
Azonban nem a kezelőorvos dönti el, hogy valaki munkaképtelennek számít-e, mint a betegnyilatkozat esetében. A biztosító az orvosi dokumentumok és a pontos munkaköri leírás alapján inkább azt vizsgálja, hogy a szükséges mértékű foglalkozási rokkantságot teljesítettnek tekinti-e a biztosító.

A rokkantsági záradéka foglalkozási rokkantsági biztosítás esetén

Aki viszont hat hónapig munkaképtelen, az nem minősül automatikusan munkaképtelennek. Ennek oka, hogy még egy hosszabb betegség, például egy bonyolult szalagszakadás esetén is előre látható lehet a teljes gyógyulás esélye a kezdetektől fogva.
Néhány éve viszont egyre több olyan foglalkozási rokkantsági biztosítás jött létre, amely már havi nyugdíjat nyújt munkaképtelenség (AU) esetén. Jelenleg csaknem tucatnyi biztosítótársaság kínál ilyen tarifát - néha felár ellenében a szokásos foglalkozási rokkantsági biztosításhoz képest.
Valamennyi rokkantsági záradék közös jellemzője, hogy a biztosítottnak legalább hat hónapig munkaképtelennek kell lennie ahhoz, hogy ellátásban részesüljön. A különböző ajánlatok azonban egyéb részletekben különböznek egymástól. A biztosítási kifizetés általában időben korlátozott - általában 18 vagy 24 hónapos időtartamra.
A biztosítottnak kedvező, ha csak az orvosi beteglapot és a diagnózist kell leadnia ahhoz, hogy a biztosító fizessen. Ezáltal megspórolja az időigényes jelentkezési folyamat gyötrelmeit. Egyes szolgáltatók viszont ugyanazokat a dokumentumokat kérik, amelyek a rendes foglalkozási rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükségesek.
Az AU-záradék különösen előnyös azoknak, akik a jövedelmét munkaképtelenség esetén a törvényes vagy magán egészségbiztosítás nem fedezi kellőképpen. Ez a záradék azonban önmagában nem lehet döntő tényező egy adott ajánlat kiválasztásakor. Hogy milyen egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie egy jó foglalkozási rokkantsági politikának, azt az útmutatónkban ismertetjük.

Vigyázz, amennyiben a betegségi napidíj és a foglalkozási rokkantsági nyugdíj között időbeli átfedés van

A munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság közötti különbség akkor is számít, amennyiben magánbeteg-járadékbiztosítással rendelkezel. A betegnapidíj célja, hogy pótolja a kieső jövedelet, amely azáltal jön létre, hogy hosszabb ideig beteg vagy, és a munkáltatód által nyújtott hathetes bérpótló juttatásod (Lohnfortzahlung) megszűnt.
A napi betegbiztosítás általában véget ér, amint megállapítják a foglalkozási rokkantságot. Három hónappal ezt követően a betegnapidíj-biztosítás megszűnhet; egyes szolgáltatók kicsit tovább fizetnek.
Nehézségek jöhetnek, amennyiben visszamenőlegesen kapsz nyugdíjat a foglalkozási rokkantsági biztosítótól arra az időszakra, amikor betegségi napidíjban részesültél. Ekkor előfordulhat, hogy a betegbiztosító visszakövetelheti a pénzét tőled – de csak akkor, ha ez kifejezetten szerepel a szerződésedben. Ez akkor válik gonddá, amennyiben a betegségi napidíj összege magasabb, mint a biztosított foglalkozási rokkantsági nyugdíj.
Álljon itt egy példa: Egy egyéni vállalkozó havi 2000 eurós betegbiztosítással rendelkezik, viszont csak 1500 eurós foglalkozási rokkantsági nyugdíjjal. Hat hónapja kap már napi táppénzt. Ezt most vissza kell adnia, mert a foglalkozási rokkantsági biztosítása visszamenőlegesen, a betegség kezdetétől térít. Emiatt a foglalkozási rokkantságának elismerése ellenére hirtelen 3000 eurós adóssággal áll szemben.
Amennyiben betegségi napidíjat veszel fel, győződj meg arról, hogy a biztosítótársaság a szerződéses feltételeiben lemond az ilyen jellegű visszafizetés követelésének jogáról. Amennyiben ez nem így van, akkor legalább a foglalkozási rokkantsági nyugdíjjal azonos összegű betegszabadságot kell választanod. Megéri egy szakjogászt megkérdezned, aki segít neked a rokkantsági nyugdíj kérelmezésében. Erről bővebben olvashatsz az rokkantsági nyugdíjigénylési útmutatónkban.

További kérdések esetén szívesen segítünk

Kevin Ressler

Biztosítási szakértő
Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding
Germany

Mobil: +4915122656507
Telefon: +4981222285225
eMail: Kevin.Ressler@ergo.de
Web: nemetorszagibiztositas.hu