Ugrás a tartalomra

KP.2: Rohamosan terjed Németországban az új koronavírus-változat

Vajon milyen veszélyes?


Kelt: 2024. június 14.

A koronavírusos esetek száma Németországban körülbelül négy hete növekszik - a meleg évszak ellenére. E mögött az új KP.2 omikron variáns áll, amely jelenleg azzal fenyeget, hogy érvényesülni fog a közelmúltig domináns JN.1 variánssal szemben. Az Egyesült Államokban az új variáns különösen erősen terjedt, és ott már az új fertőzések mintegy 28,5 százalékát teszi ki. Az Egyesült Királyságban is néhány hete már 20 százalék volt a KP.2 variáns aránya. Timo Ulrichs virológus szerint azonban a gyorsan terjedő variáns nem szükségszerűen vezet súlyos lefolyású betegséghez, mondja Ulrichs. "Ennek valószínűsége meglehetősen alacsony." A WHO becslése szerint is alacsony a KP.2 által okozott veszély kockázata. Mindazonáltal a szakértő azt javasolja, hogy elővigyázatosságból minden veszélyeztetett csoport fokozza védelmi intézkedéseit (maszk, távolságtartás stb.)

Covidos oltási károk: Eddig 467 esetet ismertek el a hatóságok

Összesen 65 millió ember engedte meg önként vagy kénytelen kelletlen, hogy egy vagy több dózist beadjanak neki a világjárvány ideje alatt. Egy kis csoport közülük még hónapokkal később is komoly panaszokról számol be és kártérítést követel, viszont csupán a bejelentett esetek töredékében hagynak jóvá kártérítést a jogi eljárásokat követően. A Neue Osnabrücker Zeitung szerint közel 12 ezren kérték károsodásuk elismertetését az oltással ok-okozati összefüggés alapján, viszont az összes tartományban közülük csupán 467-et fogadtak el. Ez a beoltottak 0,00072 százalékának felel meg. Egyébként a kérelmek közel felét még nem dolgozták fel – 5597 eset vár még elbírálásra (2024 januári állás szerint).

Mennyi az esély, hogy mellékhatásod legyen az oltástól vagy esetleg belehalj?

Friss infók a Paul Ehrlich intézettől

Kelt: 2022. január 12.
Régen írtunk utoljára a mostani oltások különböző mellékhatásairól. Akkoriban például nagyon-nagyon sokat írtak az AstraZeneca oltóanyagának lehetséges (és az eseteknek mindössze töredékében bizonyított mellékhatásairól). A témáról akkoriban mi is beszámoltunk ITT.

Azóta sok hónap eltelt és most megnézzük, hogy időközben milyen tapasztalatok gyűltek össze. Különös tekintettel a fiatalok oltásánál szerzett tapasztalatokra és a mostani harmadik (ún. booster) oltásokra.

A Paul Ehrlich Intézet (PEI) adatait néztük meg

A Covid-19 oltás után sokan oltási reakciókat tapasztalnak, például fejfájást, fáradtságot vagy fájdalmat az injekció beadásának helyén. Nagyon ritka esetekben súlyos vakcina-szövődményekről is beszámolnak. Hogy ezek mennyire gyakoriak és hogyan zajlanak le, azt a Paul Ehrlich Intézet biztonsági jelentései, valamint a nemzetközi egészségügyi hatóságok kiértékelései mutatják a Biontech, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinák vonatkozásában.
Eddig Németországban két mRNS-oltóanyagot (Biontech/Pfizer "Comirnaty" és a Moderna "Spikevax"), valamint két vektor-vakcinát (AstraZeneca "Vaxzevria" és Johnson & Johnson „Janssen") használtak.

A PEI adatai alapján ennyiszer jelentettek be mellékhatást (PEI, 2021.  október 26.):
 

Bejelentési arány 1000 oltásraÁtlagos   Comirnaty (Biontech/Pfizer)Spikevax (Modern)Vaxzevria (AstraZeneca)Janssen(Johnson - Johnson)
összesen   1,61,12,73,62,0
súlyos   0,20,160,150,450,18


Általánosságban elmondható, hogy a leggyakoribb vakcinareakciók meglehetősen ártalmatlanok, csak néhány óráig vagy napig tartanak. A vakcinától függően különböznek: a Comirnaty esetén a fejfájás, a fáradtság és az injekció helyén fellépő fájdalom volt az előtérben, a Vaxzevria esetében az bejelentések elsősorban fejfájásról, lázról és hidegrázásról szóltak. A Modernánál leggyakrabban helyi reakciókról számoltak be, beleértve az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalmat is.

Milyen mellékhatásokat jelentenek be a 12-17 éveseknél?

A Comirnaty és Spikevax vakcinákat már hónapokkal ezelőtt jóváhagyták a 12-17 éves korosztály számára. Az oltási kampány kezdete óta összesen 1809 mellékhatásgyanús esetet jelentettek a Paul Ehrlich Intézetnek gyermekek és serdülők esetében. A leggyakoribb mellékhatások hasonlóak a felnőttekéhoz, leggyakrabban az injekció beadásának helyén: jelentkező fájdalomról, fejfájásról, fáradtságról, lázról, szédülésről és influenzaszerű megbetegedésről szólnak.

Gyakoribbak-e a tünetek a harmadik adagnál?

Az első és a második oltáshoz kapcsolódóan az oltásra hajlandóknak időnként aggályaik vannak az oltási reakciókkal vagy akár a mellékhatásokkal kapcsolatban. Az RKI szerint aggodalomra azonban nincs ok. "Az oltási reakciók általában enyhék vagy mérsékelten kifejezettek" - mondja az RKI az emlékeztető oltásról szóló tájékoztatóban. "Az emlékeztető oltást követő lehetséges mellékhatások gyakorisága és jellege összehasonlítható a 2. oltás utáni mellékhatásokkal."

Mikor érdemes beadatni a harmadik adagot?

Christian Bogdan, a STIKO egyik tagja az harmadik (booster) is támogatja a harmadik adag beadását. Oda kell figyelni azonban a megfelelő időpontra. "Ha az emlékeztető oltást túl korán, azaz két-három hónappal a második oltás után adják be, akkor ennek inkább negatív, mint pozitív hatása van" - mondta a szakértő. Hozzátette: "Ha túl korán adják be, az immunválasz tervezett növekedése nem következik be."

Kevésbé biztonságos a koronavírus elleni oltás a többinél?

A Deutsche Welle arról számol be, hogy a közösségi hálózatok (Facebook stb.) nemcsak azt állítják, hogy a bejelentett mellékhatások száma rendkívül magas , hanem azt is, hogy sokkal magasabb, mint más betegségek elleni oltások esetén. Viszont tagadhatatlan, hogy olyan gyógyászati termékek esetében, amelyet sokkal gyakrabban használtak, mint másokat, szinte garantált, hogy sokkal több lehetséges mellékhatást jelentenek be, mondta a WHO egyik szóvivője a médiumnak. Másként fogalmazva: a lehetséges mellékhatások és a ténylegesen bizonyított mellékhatások közé nem lehet egyenlőségjelet tenni.

A legtöbb bejelentés megalapozatlan

A Deutsche Welle megkérdezte a WHO megbízásából fenntartott világszintű adatbázist üzemeltető Uppsala Monitoring Központot is. Szóvivőjük útján ok azt mondták, hogy a jelentések 2021 februárja óta több milliószorosra emelkedtek. "A gyors növekedés a közelmúltban megjelent koronavírus elleni oltásokról szóló médiahírek robbanásszerű növekedésével magyarázható" – írják weboldalukon.

A Deutsche Welle úgy foglalja össze a két intézménytől kapott válaszokat, hogy adataikat félrevezető módon terjesztik. Az adatok egyáltalán nem bizonyítják, hogy a koronavírus elleni vakcináknak sokkal több mellékhatásuk lenne, mint más betegségek elleni vakcináknak. Ezek csak lehetséges mellékhatások, amelyeknél az ok-okozati összefüggés nem bizonyított a vakcinákat illetően.

Forrás: aponet.de, dw.com, fr.de