Üzemanyagár-szabályozás: Németország is átveheti az osztrák modellt

Így működik Ausztriában az üzemanyagár-szabályozás – Németország is átveheti a modellt?

Kelt: 2026 03. 11.

A német kormány új intézkedést tervez az üzemanyagárak megfékezésére: a jövőben a benzinkutak naponta csak egyszer emelhetnék az árakat. Az ötlet nem teljesen új, hiszen Ausztriában már több mint egy évtizede működik hasonló szabályozás. A kérdés az, hogy mennyire vált be a szomszédos országban, és valóban segíthet-e Németországban is.

Hogyan működik a rendszer Ausztriában?

Ausztriában 2011 óta érvényben van az úgynevezett üzemanyagár-szabály. Ennek lényege, hogy a benzinkutak naponta csak egyszer, pontosan délben emelhetik az árakat. Ugyanakkor az árakat csökkenteni a nap folyamán bármikor lehet. A rendszer célja az volt, hogy megakadályozza az állandó és sokszor kiszámíthatatlan árváltozásokat.

Az osztrák gazdasági minisztérium szerint a szabályozás bevált: a fogyasztók számára átláthatóbbá tette az árakat, és csökkentette az indokolatlan áremelések számát. A tapasztalatok szerint az autósok ma már tudják, hogy délelőtt vagy este általában olcsóbb tankolni, mint közvetlenül a déli áremelés után.

A rendszer bevezetésekor az áremelés időpontja még a kutak nyitásához volt kötve. Ez azonban hátrányosan érintette azokat a benzinkutakat, amelyek forgalmas ingázó útvonalakon, a városok felé vezető utakon helyezkedtek el. Emiatt később egységesen a 12 órás időpontot vezették be. A szabályozást nemrég 2028 végéig meghosszabbították.

Németországban sokkal gyakoribbak az árváltozások

Németországban jelenleg akár naponta többször is változhat az üzemanyag ára. A Szövetségi Kartellhivatal adatai szerint 2025 első felében átlagosan napi 22 árváltozást regisztráltak egy-egy benzinkúton. Ez sok autós számára átláthatatlanná teszi a piacot.

A kormány ezért fontolgatja az osztrák modell bevezetését. A döntés hátterében az is áll, hogy az iráni háború miatt az utóbbi időben jelentősen megemelkedtek az üzemanyagárak Európában.

Szakértők szerint nem minden ilyen egyszerű

A javaslatnak ugyanakkor vannak kritikusai is. Egyes szakértők attól tartanak, hogy az olajvállalatok a napi egyetlen engedélyezett áremelésnél egyszerre nagyobb mértékben növelhetik az árakat, „biztonsági tartalékként”. Így a szabályozás akár az ellenkező hatást is kiválthatja.

Az ADAC autóklub is hasonló aggályokat fogalmazott meg. Szerintük előfordulhat, hogy a kutak eleve magasabb árról indítják a napot. Ráadásul Ausztriában a tapasztalatok szerint a benzin gyakran közvetlenül dél előtt a legolcsóbb – amikor sok autós éppen dolgozik, és nem tud tankolni.

Ausztriában mégis olcsóbb az üzemanyag

Érdekesség, hogy az üzemanyag ára jelenleg így is jóval alacsonyabb Ausztriában, mint Németországban. Az Európai Bizottság adatai szerint március elején a különbség benzinnél literenként körülbelül 37 cent, dízelnél pedig mintegy 25 cent volt.

Ez azonban nem feltétlenül a szabályozás miatt van. A szakértők szerint a fő ok az adók és járulékok eltérése a két ország között.

Hogy Németország valóban átveszi-e az osztrák modellt, egyelőre még kérdéses. A vita azonban jól mutatja, hogy az üzemanyagárak szabályozása Európa-szerte egyre fontosabb politikai téma lett.

Forrás: tagesschau.de

Üzemanyagár összetevői Németországban

Bár a németek is nagyon szeretnének már zöldíteni és ebben bizonyos sikereket már el is értek az elektromos autók vásárlásának támogatásával, még mindig fontos sok autósnak, hogy mibe kerülnek a fosszilis üzemanyagok (dízel, benzin és egyéb szénhidrogének). Ebben a cikkben arra fogunk koncentrálni, hogy megmutassuk, mire mennyit kell fizetni.

Nyersanyag és adók: Egyenlőtlen arányban állnak

Németországban is a különféle adók teszik ki az üzemanyagok végfelhasználói árának legnagyobb részét. Ehhez adódik még a kőolaj ill. földgáz világpiaci illetve tőzsdei ára, illetve az olyan járulékos költségek mint a szállítás, tárolás és a feldolgozás költségei.

Adók: Az árnak nagyjából felét teszi ki

Adóból többfajta is van. A legalapvetőbb az energiaadó (Energiesteuer), ami az üzemanyag fajtájától függően változik. Legolcsóbb az áramnál (2,05 cent/kWh) és legdrágább a benzinnél (65,45 cent/l). Középen foglal helyet a dízel (47,04 cent/l) és a folyékony gáz (kb. 15 cent/liter). Földgáz (CNG, LNG) esetében 18 centet kell fizetni kilogrammonként.
Az energiaadóhoz hozzáadódik még, ugyanúgy mint a legtöbb más terméknél. Ez azt jelenti, hogy a nyersanyag beszerzési árának az energiaadóval megnövelt árára a végső felhasználó még 19 százalék forgalmi adót, áfát fizet (Umsatzsteuer, régi nevén Mehrwertsteuer).
Összesítve tehát a benzinkutaknál a benzin esetében az autós által fizetett összeg 48, a dízelnél pedig mintegy 39 százalék landol a német államnál (1,60 eurós dízel és 1,79 eurós benzinárat feltételezve).

Nyersanyagárak

A benzin és a dízel esetében a világpiaci árakat dollárban szokták elszámolni. Ennek az a – néha kellemes, néha kellemetlen – mellékhatása van, hogy gyenge eurónál többet, erős eurónál pedig kevesebbet kell fizetni a fosszilis üzemanyagokért. Az áram esetében egy kicsit másként működik a számítás – itt a szénhidrogének világpiaci ára mellett versenyben vannak még különféle többé-kevésbé zöld energiatermelők is: atomenergia, napenergia, szélenergia stb.

Összefoglaló számítások

A számoknál minden bizonnyal többet árul el, ha két példaszámítást is megmutatunk, a már említett 1,60-as dízel és az 1,79 eurós literenként benzinárból visszafelé számolva, az ADAC júniusi adatai alapján.