Hány menekültnek van munkája Németországban?
Sok tévhit, sőt nemegyszer bántó előítélet kering a neten a témában.
Kelt 2024.04.20
Ezért közlünk egy-két gondolatot – tényeket, nem véleményeket. A Munkaerőpiaci és Szakmai Kutatóintézet (IAB) adataiból az derül ki, hogy számos menekültnek adódtak nehézségei a munkához jutásnál. Bár nyilván becslésekről van szó – vélhetően a menekültek saját adatközléséről – a feltételezés az, hogy mintegy kétharmaduknak volt munkahelye abban az országban, ahonnan elmenekültek. A 2024-ben készített tanulmány adatsora szerint a 2015/2016-ban Németországba kerültek közül a következő százalékuknak volt bejelentett munkahelye: 1. év: 7%, 2. év: 20%, 3. év: 35%, 4. év: 40%, 5. év: 46%, 6. év: 57% és a 7. évre sikerült hasonló arányban munkát találniuk, mint az őket kibocsátó országban (64%). Ez a 7 év is hosszú idő, vagyis nagyon sokáig szorulnak támogatásra azok, akik Németországban kell újraépítsék életüket. Viszont feltűnő az is – és ez nem túl örvendetes –, hogy 64% csak egy átlag: a férfiak 75 százaléka van állásban 7 év elteltével, de a nők közül csupán mintegy 31 százalék ez az arány. Hogy miért ilyen nehéz és rögös a munkaerőpiaci integráció útja? Ennek oka nagyon sokféle és korántsem csak a menekültek személyéhez vagy akaratuk hiányához kapcsolódik az, hogy csak ilyen későn találnak melót. Aki ennél többet szeretne tudni, az olvassa el német nyelvű forráscikkünket.
Kötelező lesz a közmunka a menekülteknek Németországban?
A német tartományi kormányfők felkérik a szövetségi kormányt, hogy kötelezze a menedékkérőket közmunkára. A múlt csütörtöki és pénteki (2023. október 12-13) miniszterelnöki konferencián a kormánypárti SPD és az ellenzéki CDU/CSU által vezetett tartományok egyetértésben nyújtották be az erről szóló határozati javaslatot. A szövetségi kormánynak ennek alapján meg kell teremtenie a jogi keretet, hogy azok a menedékkérők is, akiket még nem kaptak tartózkodási engedélyt, már az önkormányzatok közötti elosztásuk után azonnal lehessen integrálni a munkaerő-piacra.
A javaslat szerint lehetővé kell tenni, hogy a munkaképes menekülteket közmunkára hívják és a menekülteket foglalkoztató vállalatoknak több támogatást kell kapniuk az integráció végrehajtásához. "A nyelvi és integrációs tanfolyamokra való várakozás ne lehessen a jövőben indoka a munkaerő-piaci integráció késedelmes végrehajtásának" – mondja ki az erről szóló határozati javaslat.
Mi lesz a németországi menekültek munkavállalási jogával?
Elég sok szó esik mostanában a német közéletben arról, hogy menekültügyi kérdésekben reformot hajtsanak végre – ennek szükségességében kormány és ellenzék is egyetért. Erről a Süddeutsche Zeitung számolt be 2023. október 3-i számában. A mikéntet illetően azonban már komoly eltérések vannak: Thorsten Frei, a CDU/CSU Bundestag-frakcióvezetőjének első helyettese közölte, hogy szerinte szó sem lehet a még hatályban levő munkavállalási tilalmak feloldásáról, mert az nem megoldás a problémákra, hanem csak újabbakat okoz.
De mi a helyzet jelenleg? A kérdés kulcsa abban van, hogy milyen státusszal rendelkezik a menekültjogért folyamodó személy. A szabály az, hogy a menedékkérőknek (Asylsuchende) az első három hónapban alapvetően nem megengedett, hogy munkát vállaljanak Németországban. Ennek leteltét követően alapvetően megengedett, hogy dolgozzanak, de ezt az idegenrendészeti hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A kilencedik hónaptól alapvetően joguk van a munkavállalásra. Az elismert menekültstátusszal rendelkezők (anerkannte Asylbewerber) is korlátozás nélkül dolgozhatnak, de bizonyos esetekben ez megtiltható (például, ha valaki nem fedi fel személyazonosságát a menedékkérelmi eljárás során).
Felmérés arról, hogy kinek van jó esélye állást szerezni
A német kereskedelmi és iparkamara valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015-2017-es felmérései alapján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy azoknak sikerül a leghamarabb munkát találni és ezáltal beilleszkedni Németországban, akik jó beszélt és írott német nyelvismeretekkel rendelkeznek.
A kutatások valós viszonyításokra alapulnak, a megkérdezett munkaadók többsége ténylegesen alkalmaztak és foglakoztatnak menekülteket valamilyen módon (munka, kiképzés, gyakorlat) és meg vannak elégedve a létező munkaviszonyokkal.
Mindezek ellenére a német munkaerőpiacon még mindig nagyobb a kereslet mint a kínálat, kiváltképpen az alacsony fokozatú képesítést igényelő munkahelyek esetén.
Csak 2015-2016-ban 1,2 millió menekültkérelmezőt regisztráltak, amelyből 700,000 szociális védelemre szorul. Az orosz ukrän konfliktus óta a helyzet fokozódott.
2017 februári adatok szerint a munkapiacon is eredmények kezdtek megjelenni, ugyanis a munkakeresők 9%-a a menekültekből került ki.(pld. szírek).
