Ugrás a tartalomra

Solidaritätszuschlag: Nem alkotmányellenes, hogy csak a leggazdagabbak fizessék

Továbbra is behajtható az évi több mint 10 milliárd euró


A Szövetségi Pénzügyi Bíróság (BFH) elutasította a szolidaritási járulék ellen benyújtott keresetet. A járulék jelenlegi formájában nem alkotmányellenes – így döntött a legmagasabb német pénzügyi bíróság IX. szenátusa. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi kormány továbbra is 10 milliárdot meghaladó éves szedhet be ezen járulék formájában. Az ítélet szerint a szövetségi kormány meggyőzően bizonyította, hogy az újraegyesítés továbbra is pénzügyi terheket fog jelenteni, még akkor is, ha az egységes terhek finanszírozására vonatkozó korábbi szolidaritási paktumokról szóló jogszabályok már nincsenek hatályban. A szövetségi állam a közelmúltban évente tizenegymilliárd eurót szedett be ezen jogcímen, amelyet most már csak a magasabb keresetűek és a vállalatok fizetnek.

Forrás: tagesschau.de


Mi a Solidaritätszuschlag (szolidaritási pótlék) Németországban?

Mit kell tudnod a szolidaritási pótlékról Németországban?

Kelt: 2020. november 24.

Németország az adók és járulékok tekintetében élmezőnyben van más ipari országokhoz képest. A kötelezően befizetett pótlékok között létezik az ún. Solidaritätszuschlag (szolidaritási pótlék), amelyet havonta levonnak a munkavállaló fizetéséből abban az esetben, ha  a jövedelme meghalad egy bizonyos szintet. Hogy mennyi ez az összeg, és miért kell fizetned, megtudhatod a cikkből.

FIGYELEM, a Solidaritätszuschlag-ot 2021-tól reformálták. Részletek ITT

Mi a szolidaritási pótlék?

A szolidaritási pótlékot (hétköznapi német nyelven „Soli”) havonta levonják a magas keresetűek fizetéséből. Azonban nem csak a jövedelemből vonható le, hanem a tőkenyereségből (kamatok és osztalékok) is.

Kinek kell fizetnie a szolidaritási pótlékot? Melyek a  küszöbök?

A befektetésekből származő jövedelemre továbbra is levonják a Soli-t. Ide tartoznak a: kamatok, profitok részvények eladásából, osztalékok. Viszont létezik egy adómentes rész ami alatt nem vonnak le sem adót, sem Soli-t. Részletek itt: Sparerfreibetrag.

Az adófizetők mintegy tíz százalékának kell fizetnie ezt a járulékot. Egyedülállók esetén 74.000 euró, családosoknak (két gyermekkel) pedig 152.000 eurós éves keresetben határozták meg a küszöböt, tehát akinek a jövedelme ennél alacsonyabb az 2021-től nem fizet Solidaritätszuschlagot. 

A Soli nem csak a bruttófizetéstől függ, haben hogy mennyi jövedelemadót számított ki az adóhivatal. Ez nyilván a gyerekek számától is függ, de attól is, hogy mit tudsz leítni az adóból. Erről itt írtunk: Adózás Németországban: mit írhatunk le az adóból.

Küszöbök:
- 2021-ben egyedülállók esetében 16.956 € éves jövedelemadó alatt nem fizetnek Soli-t. (Párok esetében 33.912 €)
- 2022-ben a köszübök változatlanok 2021-hez képest.
- 2023-ban egyedülállók esetében 17.543 € (párok: 35.086 €) jövedelemadó alatt mentesülnek a Soli alól.
- 2024-ben az egyedülállók 18.130 € (párok: 36.260 €€) adó alatt nem fizetnek Soli-t.

Mérséklési zóna - Milderunszone

Akinek a jövedelme meghaladja a fenti jövedelmi küszöböket, nem fizet egyből 5.5% Soli-t. A Soli progresszíven nő. Ezt nevezik Milderungszone-nak. Ez az adózók 6,5 százalékát érint. Ide tartoznak például az egyedülállók, akiknek bruttó éves jövedelme  75 000-110 500 euró közé esik (2022).

A mérséklési zóna a mentességi határtól kezdődik, és 2022-ben 31 528 eurós jövedelemadó-kötelezettségig tart. Ezt azért vezették be, mert ha a személyi jövedelemadó-kötelezettség csak néhány euróval haladná meg a meghatározott mentességi határt, akkor egyébként az adózónak a teljes 5,5 százalékos szolidaritási pótlékot kellene megfizetnie.

Ehelyett a mérséklési zónán belül a Soli növekszik a jövedelem növekedésével, és végül eléri a teljes, 5,5 százalékos arányt.

2022-ben ez így fog kinézni: Egy gyermektelen egyedülállónak bruttó 80 000 eurója van évente. Jövedelemadójából 1,3 százalékos Soli-t fizet. 100 000 eurónál már 4,5 százalék.

Miért kell szolidaritási pótlékot fizetned?

A szolidaritási pótlékot Helmut Kohl kancellár vezette be 1991-ben azzal a céllal, hogy a 2. Öbölháború 17 milliárd márkás költségeit fedezni tudja.

A pénzt a közép-, kelet- és dél-európai országok, valamint az új tartományok megsegítésére használták. A 90-es évek közepén Németország egyesülését finanszírozták a pótlékból.

A gyerekek szerepet játszanak a szolidaritási adó kiszámításánál?

Igen, a munkaadó kiszámítja a munkavállaló gyerekek miatti adókedvezményét egy fiktív jövedelem alapján. Kiszámítása bonyolult, mivel az adókedvezmény mellett a BEA gondozási, nevelési és képzési járulékot is figyelembe veszik.

A szolidaritási pótlék alkotmányellenes?

Az Alsó Szászországi (Niedersachsen) pénzügyi bíróság meg van győződve arról, hogy a szolidaritási pótlék alkotmányellenes, ugyanis sérti az alaptörvény 3. cikkébe foglalt egyenlő bánásmód törvényt, ezért kérelmet nyújtott be az alkotmánybírósághoz az ügy átvizsgálására.
 
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalókat egyenlő mértékű adózási terhek mellett különböző nagyságú szolidaritási pótlékkal terhelik. Így fordulhat elő például, hogy a Németországban élő és dolgozó személyek magasabb „Soli”-t fizetnek, mint kollégáik, akik naponta átkelve a határon ugyanannak a munkaadónak dolgoznak külföldön.
 
Az alkotmánybíróság még nem döntött a kérdésben.

25 év után eltörölnék a szolidaritási pótlékot

Mivel a szolidaritási pótlék csak az államkasszát illeti meg, és a befolyt pénz sorsát nem lehet nyomon követni, politikailag hiteles cselekvés lenne, ha az állami kiadásokat csökkentenék és a szolidaritási pótlékot megszüntetnék. 2030-ig azonban csak a „Soli” lépéses csökkentéséről szól a fáma.


Forrás: www.vlh.de, www.welt.de, www.faz.net

Frissült 2023 jan 31