Ugrás a tartalomra

Betiltották a "Muslim Interaktiv" nevű iszlamista szervezetet Németországban

Az iszlámot és kalifátot kívánja egyedüli társadalmi modellként bevezetni


Betiltották a "Muslim Interaktiv" nevű iszlamista szervezetet Németországban

Kelt: 2025. nov. 6.

Németország belügyminisztere, Alexander Dobrindt (CSU) 2025. november 5-én betiltotta a "Muslim Interaktiv" nevű iszlamista csoportosulást. A döntés értelmében a szervezet minden tevékenységét azonnal leállították, weboldalukat és közösségi média fiókjaikat törölték, valamint vagyonukat lefoglalták. A hatóságok már a hajnali órákban razziát tartottak Hamburgban, Berlinben és Hessen tartományban, ahol a szervezet vezetőinek lakásait és irodáit kutatták át.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a "Muslim Interaktiv" tevékenysége ellentétes a német alkotmányos renddel. A szervezet elutasítja a demokratikus berendezkedést, és az iszlámot kívánja egyedüli társadalmi modellként bevezetni. A belügyminisztérium közleménye szerint a szervezet nyíltan antiszemita, a nők és kisebbségek jogait semmibe veszi, és nyilvános megmozdulásokon a kalifátus létrehozását követeli. Alexander Dobrindt úgy fogalmazott: „Aki az utcákon agresszívan követeli a kalifátust, zsidóellenes uszítást folytat, és semmibe veszi a nők és kisebbségek jogait, azzal a jogállam teljes szigorával szemben kell fellépnünk.”

Mi a kalifátus jelentése?

A kalifátus (németül Kalifat) egy olyan iszlám államforma, amelyben a kalifa – vagyis Mohamed próféta politikai és vallási utódja – vezeti a közösséget. A kalifa feladata, hogy az iszlám törvényeket (saría) érvényesítse és az umma (a muszlim közösség) egységét megőrizze.

A fiatalok között népszerű

A "Muslim Interaktiv" különösen a fiatalok körében volt népszerű, főként a közösségi médiában. TikTok-on több mint 18 000 követője és közel 400 000 kedvelése volt, Instagramon és YouTube-on szintén több ezres eléréseket ért el. Modern stílusú videóikban fiatal prédikátorok jelentek meg, akik aktuális társadalmi kérdésekről beszéltek, miközben rejtve maradt, kik állnak a háttérben. Egy nyomozó szerint "mesterien kapcsolódnak aktuális vitákhoz, mint például a ‘városkép’ körüli társadalmi vita, amit a saját narratívájukba illesztettek be."

Ideológiai kapcsolatok és hasonló csoportok

A csoport ideológiai gyökerei a Hizb ut-Tahrir nevű, szektaszerű nemzetközi szervezethez köthetők, amely már 2003 óta be van tiltva Németországban. A cél egy világméretű iszlám kalifátus létrehozása. A hatóságok jelenleg vizsgálják a "Realität Islam" és "Generation Islam" nevű szervezeteket is, melyek biztonsági források szerint a "Muslim Interaktiv" testvércsoportjai. Ezeket azonban egyelőre nem tiltották be.

Részletek: tagesschau


Iszlám Németországban - Egy német nagyvárosban feldíszítik az utcákat Ramadán idején

Kelt: 2024. március 6.

Németországban decemberben hozzátartozott az utcaképhez, hogy karácsonyi világítással látják el az utcákat – ez teljesen megszokottnak számított, akárcsak a forralt boros, karácsonyi énekes vásárok is országszerte. Más vallási közösségek azonban eddig nem részesültek ilyen nyilvános ünneplésben közpénzből, de ez most úgy tűnik, alapvetően elkezd megváltozni. Frankfurt am Main, ahol a városvezetést a Zöldek, SPD, FDP, valamint a Volt pártok adják, elsőként döntött úgy, hogy a muszlimok nagy ünnepén, Ramadánkor is feldíszítik az utcákat. Ebben fontos szerepet játszott, hogy a városlakók 15 százaléka muszlim - mintegy 100-150 ezer ember.  A kivilágítás költsége a karácsonyihoz mérhető: 50 és 100 ezer euró közötti összegre lehet számítani.


Hivatalos muzulmán ünnepek Németországban?

Hivatalos muzulmán ünnepnap Németországban?

Kelt: 2017 október

El tudod képzelni, hogy tűkön ülve várod a Ramadán ünnepét, hogy végre szabadnapot kapj a munkahelyen? Lenne is rá esély, ha a parlament elfogadná Németország belügyminiszterének, Thomas de Maizèrenek, javaslatát. A CDU és CSU politikusai azonban hallani sem akarnak erről, a közvélemény pedig egészen más problémát vél égetőbbnek az országban. A muzulmánok központi tanácsa támogatja az ötletet.

De Maizère egy Wolfenbüttelben tartott választási kampánybeszédében nyíltan hozakodott elő azzal a javaslattal, hogy Németország muzulmánok által frekventált régióiban (például Nordrhein-Westfalen) hivatalos muszlim ünnepnapokat vezessenek be.
 
A CSU és CDU belső politikai szakértői kifejezték ellenvéleményüket az indítvánnyal kapcsolatban, mely szerint Németország évszázadokon keresztül keresztény hagyományokkal rendelkező ország volt, és ennek így is kell maradnia.
 
A CSU helyettes vezetője, Manfred Weber, a „Passauer Neue Presse” újságnak azt nyilatkozta, hogy az ünnepnapokat egy egész ország vallási hovatartozása határozza meg, és nem egy embercsoporté.
 
Ezzel szemben a németországi muzulmánok központi tanácsának elnöke, Aiman Mazyek, támogatja azt az ötletet, hogy vegyék fel a muszlim ünnepnapokat is a német határidőnaplóba. Elmondása szerint ez a kezdeményezés elősegítené a muzulmánok integrációját, és kiindulópontja lenne egy békés együttélés megteremtésének.

Matthias Oelke, a sachseni evangélikus-lutheránus egyház tagja ennél fontosabbnak tartja a vallásszabadság megvédését és a német keresztények felvilágosítását a saját ünnepeik lényegéről.
 
Hiszen annak ellenére, hogy Berlinben, Hamburgban és Brémában jelenleg is szabadnapot kaphatnak a diákok és alkalmazottak a fontosabb muzulmán ünnepnapokon (beleértve a zsidó és keresztény ünnepnapokat is), Kelet-Németországban annyi a nem vallásos ember, aki nem ismeri saját hagyományait, mint sehol máshol a világon.

Ezért Oelke égetőbb feladatnak tartja a keresztény hagyományok megismertetését a németekkel, hogy legyen némi fogalmuk arról, hogy tulajdonképpen miért is kapnak szabadnapot azon a bizonyos napon.