Nyuszkó válaszol 10 kérdésre.

2014. Június 22

Sziasztok! Az utóbbi napokban  sokat szórakoztam a hozzászólásaitokon. Itt az oldalon nem annyira mint külömbözö csoportokon. Pár hozzászólást meg szeretnék osztani veletek és egyuttal meg szeretnék válaszolni.

Elöször is ujra megkérnélek benneteket újra, hogy amennyiben szeretnétek hogy válaszoljak kérdéseitekre, akkor ide írjatok az oldalra. Ha külömbözö csoportokba szeditek szét a cikkeimet akkor elöfordulhat nagyon könnyen, hogy nem látom öket. Csak akkor kapok Facebook üzenetet ha az én postomat kommentáljátok. Ha például a nemetorszagi-magyarok.de postjait kommentaljatok akkor nem kapok üzenetet. Megvan? Igen? Fantasztikus! Akkor folytassuk.

1. "Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen lakást vettek Nyuszkóék, amit 5 éven belül kifizettek???" 

Rövid válasz: 5 év alatt nem fizettem ki egy 100%-os lakáskölcsönt. Mielött megvettük lakásunkat, összeszedtük a lakás árának több mint a felét (hogy hogyan, arról is fogok írni....csigavér!). A maradék összeget vettük fel a banktól és azt fizettük ki kb 5 év alatt. Nem irtam én sehol, hogy felvettük a lakás árának 100%-át a banktól...

2. "Az egész blogról pedig annyi a benyomásom, hogy az egészet átitatja a suru anyagiasság. Mi sem szórjuk minden vacakra el, de nem is szeretnénk az életünket egy eurók számolgatásával tölteni."

Így van: sokat írtam és fogok írni pénzröl. Ha van olyan olvasó akinek nem fontos a pénz, nem muszáj blogom olvasásával veszítse idejét. Külömben még csak az elején vagyok, csomó témáról fogok majd írni. Külömben én sem szeretném egész életemet eurók számolgatásával tölteni. Csak addig ameddig független vagyok.

3. "Blogger úr nagyon büszke magára amikor a 25 eurós egyszeri alkudozásáért felszámol magának 300 euros órabért, már-már érezheto, ahogy megveregeti saját vállát, de azt nem vonja le, ami idot ezen garasoskodással tölt."

Hahaha...igen, megveregettem vállamat! Szerintem tök jó befektetés volt az az 5 perc. Külömben ha figyelmesen olvassátok a cikket, rájösztök hogy nem ez a lényeg...

4. "Arra vigyázzon nehogy átcsapjon mániába ez a tevékenysége (o most még csak hobbinak nevezi - számomra már ez önmagában patológiás, a spórolás mint hobbi...hm??) mert élete végéig ennek lesz rabja és nem a gyerekek nevelgetésének..."

Hétközben 9-17:00-ig dolgozom. 17:15 kor otthon vagyok a családdal és ameddig a gyerekek lefekszenek velük töltöm az idöt. A gyerekekkel/családdal eltöltött idöm nagyon fontos számomra. Apák odakinn: mennyire átlagos az, hogy 17:15-kor otthon legyél a családnál? Na?

5. "Arcoskodàs [...] mikor ecseteli hogy nem érti miért vesznek fel az emberek hosszú lejàratú ingatlan hiteleket, mert ezt olyan fellengzösen irta mintha lenézné azokat akik csak így boldogulnak !!!!!"

Valaki csak úgy boldogúlna, hogy felvesz 30 évre egy svájci frankos hitelt? Naaaaaaa..... Nem nézem le azokat akik bekerültek a hitelcsapdába hanem reményt szeretnék nekik adni és ötleteket adni. Mindenki a  saját hibájából tanul a legjobban. Èn is elkövettem hibákat és fogok írni róluk.

6. "Meg 2 kofferel érkezett. 2 koffer pénzel ? Mert ugye vállakozó.Ahoz nem kellett semmi? Egyik reggel felkelt aztán vállakozó lett".

Nem, nem 2 koffer pénnzel. Söt arany se volt bennük. Babkonzerv és zakuszka viszont böven!
Ez pontosna így történt, egyik reggel felkeltem, elmentem a hivatalba (Amt für öffentliche Ordnung) 10 perc alatt magánvállalkozó lettem és kifizettem kb 20€-t ezért. Bövebben is fogok erröl írni de röviden tényleg ennyire egyszerü volt. Miért lenne ez annyira hihetetlen?

7. "Gondolom elég sokan dolgoznak a nyugdijig.Ès nem az a megszokott hogy 15-16 évi munka után heverésznek.Ezért merül fel az emberben hogy a nyuszibával történik az eltér a megszokott világtól.Mert ha mindenki ugy élhetne akkor teli lenne németország 40 éves anyagi függetlenségbe szenvedö emberekkel.De mivel inkább dolgoznak igy azt gondolom az az átlagos és megszokott."

Blogomnak nem az a címe vagy mottója, hogy "egy átlagos magyar étlagos élete egy átlagos német városban". A kutyát sem érdekelné. Abban egyetértünk, hogy az a normális, hogy nyugdíjig dolgoznak az emberek. De ez az egyetlen megoldás? Tényleg? A blogomnak az a lényege, hogy elmesélve történetemet és céljaimat megmutassam, hogy vannak más utak is. Célom az hogy ezen elgondolkozzatok. Nem, nem könnyü 40 évesen független lenni (nem mondtam hogy nyugdíjba megyek, külömben, az után is dolgozni fogok, ha akarok), de nem lehetetlen.

8. "Na akkor itt inkább átlagos emberek élnek átlag fizetéssel.Tehát ha valaki ennél többet keres akkor persze minden lehetséges.De igy a tanácsaidal nem sokra megyünk mert ahoz olyan fizetés kell."

Rossz válasz. Egyszerüen nem igaz :)

9. "Kinek szól Nyuszkó mester üzenete ? Csak jó alapra lehet épitkezni.Ha már van miböl.Persze lehet sporolgatni.El lehet menni étterembe aztán ücsörögni egy ásványviz mellett.Persze lelehet mondani sok mindenröl.De biztos kell valamennyi töke hogy érdemes lenne bármiröl beszélni.De ha valaki nem keress annyit hogy félre is tegyen (nem kevesett) esetleg még törleszen is hát akkor marad a munka"

Nem 0-ról kezdtem. Kb 1200-1300€-val jöttem ki és nem vettem feleségül egy popsztárt. Németországban lehet arról beszélni, hogy egy átlagos fizetésböl félreteszünk szép összegeket. Nem biztos hogy mindenki 15 év alatt függetlenséget tud elérni. Persze hogy minél hamarabb szeretnéd feladni a munkád, annál többet kell elötte keress (és annál többet kell spórolj). De munkát lehet váltani, vállalkozást lehet kezdeni, a megspóroltat be lehet fektetni, ingatlant lehet venni. Minderröl érdemes beszélni. Ha eléred azt hogy 67 év helyett 60 éves korodban menj nyugdíjba, az már 7 év az életedböl amit munka helyett az unokáiddal töltheted. Szerintetek nem érdemes erröl beszélni?

10. "Úgy szeretném tudni mikor lép ki a nyúlambulam a nagyszeru ajánlattal a bokorból, hogy mit adjak el és mit csináljak még és foleg mennyit tegyek le, hogy sikerüljön be kerülni a fantasztikus csapatba, hogy jól éljek most is és késobb is. Annyira, de annyira valamilyen üzlet ízu a blog és annyira nem egyszeru munkás emberrol szól"

Mint ahogyan ezt a bevezetöben is utólag hozzátettem (lásd ITT) nem fogok nektek semmit eladni. Nyugi! :). Az egyszerü munkás embernek könyebb lehet mint nekem. Például ha tudtam volna lakást felújítani nemcsak hogy megspóroltam volna már több ezer eurót, hanem valószüleg megvettem volna pár rosz állapotban, de jól fekvö lakást, felújítottam volna és vagy kiadtam volna, vagy eladtam volna profittal. Töke nélkül. Lett-e volna rizikó? Persze! De abban is van rizikó, nem is kevés, hogy egy munkadótól függök életem végéig. Ma még egy egyszerü gipszkartons vagy de két éven belül ingatlanbefektetö lehetsz. A kérdés csak az hogy mi szeretnél lenni.

És a rádás:

11. "Miért ír állnév alatt? Miért nem vállalja saját nevét? Ha saját neve alatt írna, sokkal hiehtöbb lenne."

Tényleg? Ok, akkor Hegedüs Gáborak hívnak, vagy Kovács Péternek kagy Kiss Mòrickának. Melyik tetrszik? Válasszatok! :)

Olyan dolgokról írok ebben a blogban amiket a közeli barátaimmal sem szívesen osztok meg. Ti sem tennétek.
Válasszatok: beszélgessünk az idöjárásról vagy értsünk meg együtt pár pénzügyi dolgot és meséljem el, hogy sikerült talpra álljak Németországban? Na?

Összefoglalva:

Ez a blog rólam szól. Csak arról írhatok amit én átéltem vagy amit tudok. Söt arról is írhatok amit hiszek! Ha te semmi újat vagy hasznosat nem talász a blogomban, az nem azt jelenti, hogy felesleges a blogom. Azt csak annyit jelent, hogy rosz helyen vagy. Olvass mást! Ha nem tetszik a stílusom, húzz innen, az internet elég nagy ahoz, hogy mindannyian elférünk rajta.

Azt kell tapasztaljam, hogy sokan nem tudnak civilizáltan feltenni egy kérdést hanem, ha valamit nem értenek akkor elkezdenek vádaskodni (adó csalónak is neveznek :)). Alig keztdem el a blogot. nem lehet (és nem akarok) 1-2 cikkben leírni az egész életem sztoriját. Fogok írni a befektetéseimröl, jövedelmeimröl is. Mikor? Amikor jónak látom. Ez pont olyan mint amikor egy 400 oldalas könyvet olvasol és a 10. oldal után a sarokba vágod a könyvet és elküldöd az írót a francba mert nem értetted meg miröl van szó.

A kiadásoknál keztem a blogom mert szerintem nagyon fontos, hogy megértsd pontosan mire költöd a pénzed. Természetesen ettöl még nem gazdagodsz meg, de a milliomosok nagy része pontosan tudja mire költi a pénzét (ezt nem én találtam ki). Te is? 

A kiadásoknál kezdtem, mert, ha megértetted mire mennyit költessz, nagyon gyorsan el fogsz arról gondolkodni, hogy mire érdemes igazándiból költeni. Ez mindenkinél más. Mindenkinek saját hobbijai vannak, saját élete, személyisége. Ha ezt a lépést már megtetted, akkor nem kell untasd magad ezekkel a cikkekkel. Gratulálok!

Hogyan kapcsolódnak gondolataim a németországi élethez? Amiröl eddig írtam (spórolás, kiadások stb) az nagyrészt nem csak Németországra érvényes. Ez eddig világos. Viszont ebben az országban azt tapasztaltam, hogy nagyon sok pénz van. Nagyok a kereseti lehetöségek viszonylag kevés munkával. Föleg ha, magyarként megszoktál keveset költeni. Van arra lehetöség, hogy sok pénzt keress ÈS félretegyél havonta, csak meg kell találni a módját. 

Nem fogok nektek egy lépésröl-lépésre befektetési vagy pénzszerzési útmutatót adni. Ez is individuális és én is sokat tanulhatok még (például töletek). Ha ezt várjátok, csalódottak lesztek. A sztorimat viszont elmesélem. Hogy alkalmazni tudjátok-e, nem tudom? Pontosan alkalmazni tuti nem tudjátok mert egyes dolgok azóta elavultak. De ha az összes blogcikkemböl (és a látogatók kommentjeiböl együttvéve) egyetlen egy jó ötletet tudtok kiszívni, akkor már nektek megérte. Nekem is, ha én tudok egy jó ötletet töletek felszedni!

Nem biztos, hogy újat fogok mondanki mindenkinek és nem biztos, hogy a számításaim pontosak. Több cikkemnek az lesz a lényege, hogy elbeszélessünk dolgokról. hogy elgondolkozzatok támákról. Nem ismerem a jövöt és nem tudom mindenre a választ!

Nem fog minden cikkem anyagiakról szólni, ezt a bevezetöben is tisztáztam. Ez egy blog, nem egy pénzügyi szakkönyv. Vágjátok? 

Üzenem a hozzászólóknak:
a) próbáljatok civilizáltan, cinizmus nélkül kérdezni
b) próbáljatok kevesebbet spekulálni. Ehelyebb inkább kövessétek az a) pontot
c) még nem írtam le mindent. Nyugi!

Ja, és többen megkérdezték, hogy én találtam-e fel a spanyol viaszt.  Úgy döntöttem megtöröm a titkok titkát és megválaszolom ezt a  kérdést ist. A helyes válasz: öööö NEM! De azért barátok maradhatuuuuuunk?? :)

Kérdéseitekre alól a kommentekben szívesen válaszolok és továbbra is örülnék ha megosztanátok ismeröseitekkel a cikkeimet (pld. Facebookon). 

Facebook oldalam itt van:

Az elöbbi cikkeimet az oldal alján találjátok.